Olonec,
Olonec, 1. orosz kormányzóság az Archangelsz, Vologda, Novgorod, Pétervár, a Ladoga-tó és Finnország közt, 148.764 km2 területtel 344.877, l km2-re 2,3 lak. Az É-i rész halmos; itt húzódik ÉNy-ról DK-nek az O.-lánc és a Masszelga-Khrebet, amelyekben az Orel a legmagasabb domb (alig 300 m.). Az Onega-tó vidéke alacsony fensík, a többi rész alföld. Folyó és álló vizekben egyaránt rendkivül gazdag s ezek az egész területnek közel 20 %-át takarják. A Balti-tenger vidékéhez tartozik a Vitegra, a Megra, Osta, Suia, Szuna, Kumsza, Pjalma és Vodlo, végül az Onegát a Ladogával összekötő Szvir; a Fehér-tenger vizkörnyékéhez tartozik az Onega a Voloska, Kena és Mosával, továbbá a Vozsma, az Anda, Kedrinka, Penga, Leksma stb. A tavak számát 2000-re becsülik; legnagyobbak az Onega, Szegozero, Vigozero, Lacsa, Vodlozero, Ondozero. Nagy mocsarak a Tabui-Mokh (160 km. kerület), a Kovel-Mokh (130) és a Szalomaniinszkoje (140). Az éghajlat zold, esős és a hőmérséklet hirtelen változó. Helyi szükségletre termelnek némely helyen rozsot, zabot, árpát és burgonyát, azonkivül répacukrot és lent. Nagy kiterjedésüek az erdők; azért a fő foglalkozás a favágás, úsztatás, hajóépítészet és vadászat, azonkivül a halászat. Az ásványország szolgáltat meszet, agyagot, vasat, azbesztet, hegyi kristályt. Az ipar bőrcserzésre, fafürészelésre, lenszövésre és nyers vas előállítására szorítkozik. A lakosok nagyoroszok, kareliaiak és finnek. Járásai: Kargopol, Lodejnoje Pole, O., Petroszavodszk, Povjenec, Pudozs és Vitegra. A főváros: Petroszavodszk. - 2. O., az ugyanily nevü járás székhelye az Olonka mellett, 17 km.-re a Ladoga-tóba való torkollásától, 1586 lak., szénatermeléssel és fuvarozással.
