Ólomzár,
Ólomzár, a vasúti teherkocsik zárja. Az ólmozást az Ó.-fogóval végezi, melynek egyik csapja az állomás nevét tartalmazó bélyeggel, a másik pedig a rakodási hó és nap részére betéti üregekkel van ellátva.
1., 2. ábra.
Az ólomzatok karajkával látvák el, melyek 1-50-ig terjedő u. n. ellenőrzési számot viselnek. Az ólmozat karimájának egyik felén az ólmozatzsinór két végének befűzésére szolgáló két lyuk, az ellenkező oldalon pedig a zsinór kötött csomójának befogadására szolgáló üreg van. A megrakott kocsit, mielőtt a rakodó helytől eltávolítanák, leólmozzák, vagyis a kocsiajtók kapcsának e célra szolgáló nyilásán a zsinórt áthúzzák, azután a zsinór két végét az ólmozat nyilásain átfűzvén, egyszerü csomóra kötik (l. az l. ábrát), az ólmozat üregébe visszahúzzák (2. ábra), ugy hogy a csomó az ólmozat belsejében legyen és végre az Ó.-fogóval erősen lesajtolják, a zsinórnak künn maradó végét pedig közvetlenül az ólmozat körzeténél levágják. (3. ábra).
3. ábra.
Az egyik kocsin alkalmazandó ólmozatok mennyisége az elzárandó ajtók, illetve nyilások számától függ. Minden ólmozatot ugy kell alkalmazni, hogy a kocsi zárját az ólmozat sérülése nélkül szétfeszíteni ne lehessen és hogy ezen ólomzár külső erőszak nélkül meg ne sérülhessen. A zsinórzat hosszusága a függő ponttól legfeljebb 6 cm. lehet. Az egyes kocsikra alkalmazott ólmozatok mennyiségét és ellenőrzési számát a kelet megjelölésével együtt a kocsit kísérő okmányba (raktanusítvány) bejegyzik; az az állomás, hol a kocsit felnyitják, a levett ólmok azonosságát és sértetlenségét ezen okmányon szintén elismeri, az ólmozatot pedig három hónapig megőrzi.
