Ólombiztosíték.
Ólombiztosíték. Ha az áramerősség valamely áramkörben bármely véletlen folytán igen felemelkedhetnék, a vezető huzalok izzásba jöhetnének, sőt el is olvadhatnának, tüzet gerjesztenének, tönkre tennék az egyes készülékeket is, amelyek ezen áramkörre vannak kapcsolva. Felette fontos az áramerősség fokozódása a lakások belsejében lévő burkolt vezetékeknél, mert ezeknél a szigetelő réteg szenesednék el mindenek előtt és igy ha már nem is ég el a burkolat és nem is fog tüzet, de szigetelését elvesztvén, további veszélyt rejt magában. Mindezen bajok elkerülése végett szokásos az erős áramu villamos vezetékek főbb pontjain oly vezetékrészeket beiktatni, amelyek e vezetékrész normális áramerősségének növekedésére (rendesen az illető vezetőt alkotó huzaltól normálisan elvezethető áramerősség kétszeresénél) már kiolvadnak és igy az áramkör folytonosságát megszakítván, az áram is megszünik. E kiolvadó vzetékrész többnyire ólomból vagy annak valamely ötvözetéből készülvén, az ily biztosítékot általánosan Ó.-nak nevezik.
Az ólom ugyanis tizszer nagyobb villamos ellenállásu, mint a réz, igy tehát a rajta áthaladó áram azt annyiszor jobban is hevíti, 325° C.-nál azonban már olvad, ónnal való ötvözetei pedig meg ennél alacsonyabb hőfoknál is olvadnak. Magukat e biztosítékokat szigetelő és nem égő anyagből készült alapzatra szerelve készítik és hogy az olvadó ólom szét ne fröcsölődhessen, rendesen az egészet befedik. Az ólom, akár drótszál, akár lemez alakjában készül, ugy alkalmazandó, hogy kiolvadva legalább mintegy 15-20 mm.-es megszakítást hozzon létre, hogy a megszakításkor keletkező szikra a megszakítás helyén hosszabb ideig meg ne maradhasson. Különös gondot kell fordítani az olvadó fém befogó helyén arra, hogy ott nagy átmeneti ellenállás ne keletkezhessék, mert különben az ott olvadni kezdene, tehát lehetőleg nagy átmeneti felület adandók. Tanácsos továbbá a lehetőségig, ha csak ezt a helyszüke és más gazdasági indokok lehetetlenné nem teszik, ugy az odavezető, mint a visszatérő ágba egy-egy biztosítót alkalmazni. Ezzel ugyanis egyrészt a szikraképződés lehetőleg meg van akadályozva, mert mindkét biztosíték egyidejüleg ég ki, másrészt a biztosíték kivétele után oly vezetékrészeket kapunk, melyeket könnyen megvizsgálhatunk, ha valami hibát tpasztalunk az áramkörben. Ezenfelül azonban, ha az egyes ágak között akár a földön át, akár valamely vezető test közreműködésével rövid zár keletkezik, a biztosíték ki fog olvadni; ellenben, ha csupán egy ágban alkalmazunk biztosítékokat és ekkor nem vigyázunk arra, hogy azok mindig a pozitiv vagy mindig negativ ágban alkalmaztassanak, mi pedig nagy gondot igényel, megeshetik, hogy két ellenkező sarku drót, mely biztosíték nélkül maradt, zárlatba jut és el is ég, a nélkül hogy a nekik áramot adó vastagabb huzal biztosítéka működésbe jöhetne, sőt létre jöhet ily eset egy biztosíték nélkül maradt vékonyabb mellékvezeték és az ellenkező sarku vastag fővezeték között is.
1. ábra. Ólombiztosító foglalat.
Ily biztosítékot gyakorlati kivitelben mutat az 1. ábra, melyben porcelán alapzaton van a 2 szorító, egyrészt oldalt a vezető drót felvételére, másrészt fenn a 2 szorítót áthidaló ólomlemez felvételére szolgáló szorító csavarokkal.
2. ábra Lemezalaku biztosító.
A 2. ábra egy külön ily ólomlemezt tüntet fel.
3. ábra. Üvegcsőbe foglalt biztosító.
A 3. ábra üvegcsőbe foglalt 2 ily kiolvadó ólomdrótot mutat, melyek az üvegcső végén alkalmazott fémfoglalathoz vannak forrasztva. A fémfoglalatot az áramkör megszakító helyén lévő rugók közé szorítjuk és igy e biztositék gyorsan kezelhető.
4. ábra. Dugóalaku biztosító.
A 4.ábra oly biztosítót mutat, melynél maga az ólomdrót az izzó lámpák foglalatához hasonlóan, egy olyan dugóba van rejtve és ezt kell azután az 5. ábrában bemutatott alapzat középső hengeres részébe alkalmazni, hogy az áramkör csukodjék.
5. ábra. Monopoláris biztosító foglalat dugós biztosítékhoz.
Mindezen biztosítékok, mivel csak egy vezetékágban alkalmazhatók, u. n. monopolárisok, mig a 6. ábra egy ugyancsak dugós biztosítékot bipoláris kivitelben mutat be.
6. ábra. Bipoláris biztosító
Hogy valamely biztosíték helyett annál erősebb vagy gyengébb ne legyen alkalmazható, a foglalatokat rendesen ugy készítik, hogy abba csakis az olvadó biztosíték illik be.
