Nyúlfélék
Nyúlfélék (lepopridae), a rágcsálók rendjének egyik családja, ahová nyulánk testü, tömött szőrü, hosszu hátsó végtaggal ellátott, durványos kulcscsontu, hasadt felső ajku emlősök tartoznak, melyeknél a felső metszőfogak mögött még egy-egy fárulékos fog van, fogazatuk lehet i. 2/11 v. 0/0 m. 5/5 vagy 6/6. Mellső végtagjaik öt-, a hátsók négyujjuak. Szemük, orrkagylóik nagyok, frakuk rövid vagy egészen hiányzik. Ausztráliát kivéve, az egész földön elterjedvék, szabad földeken tartózkodnak, növényi részekkel táplálkoznak. Húsuk és szőrös bőrük miatt egyes fajait nagyban vadászszák. Említendők a mezei nyúl (Lepus timidus L.). Gömbolyded fejéna mozgatható fülkagylók fejénél sokkal hosszabbak. Szemei kiállók, szempillái kurták, azért nem zárhatja be gészen és azért nyitott szemmel alszik. Orrhegye fekete, háta épp olyan piszkos barnaszürke, sötétebb pontokkal, mint az a rög, amelyben meghúzva magát, pihen. Szine tehát jó védő. Hasa világosabb, fehérebb. Hossza 54, fejhossza 10,5, fülkagylók hossza 13,5 és farkhossza 10 cm. Hazája Dél- és Közép-Európa, valamint Nyugat-Ázsia. Magyarországban bokros ehlyeken, rónaságon nagyon gyakori és ízletes húsáért különbözőképen, nagyban vadászszák. Igen szapora. Évenkint négyszer fiadzik, egyszerre 2-3-at, melyeket 3-5 napig szoptat, azután szabadjukra hagyja őket. 15 hónap alatt teljesen kifejlődik. A fiatal süldőnek hivják. A havasi nyúl (L. variabilis Pall.) mely az Alpesek magas tájain s a hideg égöv tartományaiban lakik, ritkán nálunk is a magas hegyeken,a Tátrában előjön. Nyáron hasonló szinü, mint a mezei nyúl, télen azonban fehér lesz, kivévén a fekete fülhegyeit. Valamivel kisebb a házi nyúl. A nyúlnak bőrét (l. Bőr), valamint szőrét is használják az iparban (l. Nemez).
