Nyitra
Nyitra (Neutra), 1. rendezett tanácsu város Nyitra vármegyében; a Nyitra völgyében, igen kies helyen fekszik. A Nyitra völgye itt kissé összeszűkül, Ny. felől apróbb dombok szegélyzik, K. felőla tekintélyes Zobor-hegy (587 m.), mely minden előhegy nélkül emelkedik a csak 139 m. magasságu lapály fölé. E lapályon egy kopasz, sziklás hegy (190 m.) mered föl, mely É. felé hirtelenül esik alá, mig D. felé menedékesen ereszkedik. E hegyet, melyet a Nyitra folyó három oldal felől körülfoly, Ny. vára koronázza, lejtőit pedig a város egy része borítja be. A várostól D-re, a Nyitra jobb partjá a Kálváriahegy (213 m.) emelkedik, azon tul a Köröskényi- és Akasztódomb. Magának a völgynek talaja kiterjedt rétektől zöldül, a Zobor-hegy alját pedig nyaralókkal tarkított dús gyümölcsösök és szőllők ékítik. A hegy aljában elterülő városrészben néhány nevezetesebb templom és kolostor, továbbá a kegyesrendiek főgimnáziuma, a papnevelőintézet, a vármegye háza, a káptalan épülete és a csinos szinház; az erős kőfalaktól kerített várban a püspöki palota (nagy könyvtárral), a székesegyház; a szt. Emeránnak szentelt régi templom (melyet állítólag Szt. István király , Gizella építtetett) és egy régi torony, melyben Vazul herceg volt elzárva, érdemelnek említést. A város É-i része, mely azelőtt Párutca néven külön község volt, rendetlenül épült szennyes városrész, melyet tulnyomólag zsidók laknak. Ny. város ma a felvidék egyik élénkebb és jelentékenyebb városa; róm. kat. püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a vármegye törvényhatóságának, a nyitrai járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságnak, kir. adó- és tanfelügyelőségnek, állapéitészeti és illetékszabási hivatalnak, királyi törvényszéknek és ügyészségnek, járásbiróságnak és állami állatorvosnak székhelye; van királyi közjegyzője, pénzügyőrbiztosi állomása, több szerzetesrendje, takarékpénztára, 2 hitelbankja, kereskedelmi intézete, kölcsön- és egélyegylete, ipartestülete, vármegyei kórháza, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Tanintézetei: a püspöki és kegyesrendi hittani intézet (papnövelde), kegyesrendi főgimnázium, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája, több elemi iskolája. Van továbbá több közhasznu, jótékony és iparosegyesülete; itt székel a felvidéki magyar közművelődési egyesület, a nyitravármegyei gazdasági egyesület stb. Itt jelennek meg következő magyar lapok: Nyitramegyei Közlöny (XVI. évf.), Nyitramegyei Szkemle (IV. évf.), Nyitrai Lapok (XXVII. évf.). Ny. város lakóinak száma 1857-ben 9267 volt, 18841-ben (Párutcával együtt) 12,023, 1891-ben 13,538; ezek között volt (1881) 5002 magyar, 3234 német s 5205 tót; hitfelekezet szerint 9538 róm. kat., 166 ág. evang., 67 helv. és 3757 zsidó. Lakói leginkább föld- és szőllőmivelést és kereskedést űznek; nagyobb iparvállalatai a gázgyár és 2 gépgyár; jelentősége van a malátagyártásnak is. Ny. város lakott házainak száma 1178. Határa 3827 ha. A várostól É-ra emelkedő zobor-hegyen látszanak a Szt. István alapította bencés apátság (1692 óta kamalduli kolostor) romjai. Itt épült az ország költségén a hét millennáris emlék egyike. Az 1895 márc, és ápr. hóban Tarnóczy és Szulyovszki elnöklete alatt végbement képviselőválasztások sokáig foglalkoztatták az országgyülést és a közvéleményt.
Nyitra város címere.
2. Ny., a Duna baloldali mellékfolyója, ered Nyitra vármegye Ék-i határán a facskói hágó alatt; eleintén D. fel folyik, Bajmócnál DNy. felé fordul s ezen irányt Nagy-Tapolcsányig tartja meg; itt irányát DDNy-ivá változtatja, de Sarluskánál DDK-re folyik s Nyitra városát nagy kanyarulattal körülfolyván, lassanként D-i irányt vesz föl. Idáig folyása, a Nagy-Kosztolány és Brogyán közti szakaszt kivéve, mely Bars vármegye földjét érinti, Nyitra vármegye területére esik. Érsekújvárnál azonban, ahol egyúttal DNy., majd ismét D-nek fordul, Komárom vármegyébe lép át s itt Komáromtól É-ra a Vágdunába ömlik. Völgye felső részében keskeny és gyors esésü, alsóbb részében, Nyitra-Zsámbokréttól kezdve, tágasabb s szép termékeny; Nyitránál összébb szorul, de a városon alul ismét kitágul s Komját táján a kis magyar síkságra nyilik. A Ny. folyása, mely felső részében is lassubb a vele egészben véve párhuzamos folyásu Vágénál s ennél kevésbbé veszedelmes is, Komjáttól kezdve lomha, kanyargós, alsó szakaszának mellékei mocsarasak. Alsó-Köröskénynél a Csetenka patak ága szakad ki az anyafolyóból, mely vele párhuzamosan kanyarog D. felé s Kis-Várdánál ismét belé szakad. A Ny. egész hossza 174 km., forrásának a torkolatától való egyenes távolsága 129 km. Legalsó részében, Naszvadtól kezdve lefelé (15 km. hosszuságban) tutajozható. Egész vizkörnyéke 5870 km2. A Ny. jelentékenyebb mellékvizei: bal felől a Belanka (Nagy-Bilicnél), a Radisa (Praznóccal szemben) és a Radosna (Sarluska mellett), jobb felől a Handlovai-patak (Kós közelében) és a Zsitva (Partos közelében). A Ny. vidékén győzte meg 1623 nov. 8. Esterházy Miklós gróf a törököt, nov. 26. pedig ugyancsak Esterházy Miklós gróf a Pozsonyból elvonuló török és tatár csapatokat e folyó mellett 3 napi csatában megverte és őket minden zsákmányuktól megfosztotta.
