Nyelvek.
Nyelvek. Az összes Ny.-nek számát hozzávetőleg 1000-re becsülik. Adelung a maga Mithridates-ében 3000-ig emelkedik, ellenben Balbi és Pott csak 960-at fogadtak el, Müller Miksa 900-at. A ny. statisztikáját azért bajos egész biztossággal megállapítani, mert néha lehetetlenné válik azt a határvonalat megtalálni, mely a nyelvet és a nyelvjárást (tájnyelvet, dialektust) elválasztja. A legfontosabb nyelvcsoportok eddigelé a következők: 1. Egytagu Ny. (l. o.) DK-i Ázsiában. II. A maláj-polinéziai nyelvcsoport, melyet Müller Frigyes három alsóbb rendü csoportra oszt, jelesül a malájra, polinéziaira és melanéziaira (l. Malájok). III. A dravida Ny. D-i Indiában (l. Dravida Ny.) IV. Az uralaltáji nyelvcsalád (l. o.). V. A bántu Ny. (l. Bántu és Kaffer Ny.). VI. Khamita-semita nyelvcsalád (l. Khamiták, Semiták). VII. Indogermán nyelvcsalád (l. Indogermánok). VIII. Az amerikai Ny. (l. o.), melyek közt számos külön család van kimutatva. Ezeken az eddig kimutatott nyelv-családokon kivül van még számtalan egészen elszigetelt nyelv, melyek v. nincsenek még kellőképen fölkutatva v. pedig az eddigi kutatások alapján egyetlen családba sem sorolhatók be. Ide tartoznak: Európában a baszk nyelv a Pirenéi-hegységben és a most kihalt etruszk nyelv Toscanában; a legtöbb néger nyelv (l. o.), D.-Afrikában a hottentották és bushmanok nyelve. Ide tartoznak továbbá a kaukázusi Ny. (l. o.); Cejlon szigetén az elu (melyet a dravida Ny.-hez is számítanak) és K.-India belsejében a munda Ny.; a japáni és koreai nyelv (az előbbit némelyek az ural-altáji Ny.-hez sorolják), a jukagir, ajnó, giljak, a jeniszei osztják és a kott nyelv É-i Ázsiában; az aleuták és eszkimók nyelve É.-Amerikában és Grönlandban; a mafor nyelv Új-Guineában; az ausztráliai és a most már kihalt taszmániai nyelv Ausztráliában és Vandiemenslandban; a mincopiék nyelve az Andamán szigeteken és a negritóké a Filippineken és Malakka félszigetén.
