Nevers,
Nevers, Niěvre děpartement és püspökség székhelye Niěvre francia děpartementban, a Loire és a Niěvre összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 26,436 lak., nagy vasolvasztókkal, gazdasági gépgyártással, fontos porcellán- és faiencegyártással, kémiai gyárral, kötélveréssel, olajprésekkel és kábelkészítéssel; műiparmúzeummal, régiség-, kerámikai és természetrajzi gyüjteménynyel; nyilvános könyvtárral (20,000 kötet), 1851. alapított tudományos társulattal; egyéb iskolákon kivül ipariskolával. N. nem szépen épült, de igen érdekes emlékekben gazdag; a kiválóbbak: a Saint-Cyr-székesegyház a román és gót ízlés keveréke, újabb részei is a XIII. sz.-ból valók; a Szt.-István-templom (1063-97) tiszta auvergnei ízlésben, egykoron egy clunyi apátsági templom volt; a Fontenoy melletti csata emlékére épített diadalkapu, amelyen Voltaire versei olvashatók; az 1475. megkezdett hercegi kastély; a Croux-kapu, az egykori erődítmények maradéka; N. az aeduok földjén épült Novidunum helyén áll és már Caesar idejében fontos pont volt; a rómaiak későbben Nibernus v. Ebirnus néven ismerték. 506-ban püspöki székhelylyé, a X. sz-ban grófsággá lett. I. Ferenc 1530. hercegséggé tette. V. ö. Teissier, N. et le département de la Niěvre (1880); Massillon-Rowet, la commune de N. (1883).
