Neogeorg
Neogeorg Tamás (tulajdonképen Kirchmair), német-latin költő, szül. Hubelschmeiss bajor faluban 1511., megh. mint evangelikus lelkész Wiesloch badeni helységben. Nagyon hányatott élete volt, sokfelé volt alkalmazva, mert önálló teologiai nézetei és heves természete miatt sehol sem volt sokáig maradása. Hat szinműve van, melyek gyorsan jelentek meg német fordításokban is és nagy hatással voltak a kortársakra: Pammachius (1538, németül 1539), Mercator (1540, ném. 1541), Incendia (1541, ném. 1541), Hamanus (1543, ném. 1546), Hieremias (1551, ném. 1603), Judas Iscariotes (1552, ném. 1556). Irt még teologiai iratokon kivül szatirákat (1555) és egy allegorikus tankölteményt a mezőgazdaságról (1550). Életét megirta Erich Schmidt, Allgemeine Deutsche Biographie (XXIII, 245); egyes szinműveit most újból kiadják Bolte János és Schimdt Erich.
