Nehézség,
Nehézség, az a nyomóerő, melyet a tömegegység légüres térben az alapjára gyakorol. Azért kell hozzá tennünk, hogy a légüres térben, mert Archimedes törvénye értelmében levegőben minden test annyit veszít súlyából, mennyit az általa kiszorított levegő nyom. Ha a test nincs alátámasztva, a N. a test esését okozza. A N. iránya függélyesnek neveztetik. Kisérleti meghatározására a függőón szolgál, melynek fonala a N. irányát adja vagy nyugvó viz- v. folyadékfelület (ha elég nagy kiterjedésü), mely a N. irányára merőleges. A N. nagyságának meghatározása nem oly egyszerü. A szabad esésből csak tökéletlenül határozható meg; legpontosabb az inga segítségével történik (l. Inga). A mérések kiderítették, hogy a N. a földön helyről helyre változik a geográfiai szélességgel s pedig az egyenlítőtől a sarkokig a N. értékének közel 1/200 részével nagyobbodik. Nagy közelítéssel a N. értéke abszolut c. q. s. rendszerben előállítható a következő képlettel: gϕ =978,073(1+0,005201 sin2 ϕ ) hol gϕ a N., ϕ geográfiai szélesség.
Az elmélet a N.-et az általános tömegvonzás v. nehézkedés különös esete gyanánt fogja fel. A föld a Newton-féle törvény értelmében a földi tárgyakra vonzó erőt gyakorol. A N. változását a geográfiai szélességgel pedig a föld forgásából származó centrifugális erőre vezeti vissza. Utóbbi legnagyobb az equator környékén és a föld vonzó erejével ellentett irányu, a sarkoknál nulla, tehát a N.-nek mint a föld vonzásának és a centrifugális erő eredőjének az equatortól a sarkokig tényleg nagyobbodnia kell. Pontosabb számítás azonban azt mutatja, hogy a centrifugális erő tekintetbe vételével a N.-nek az equatortól a sarkokig az egész értéknek körülbelül csak 1/300-ával kellene nagyobbodnia. Az eltérés a föld lapultságának következménye; a lapultságnak eme eltérésből számított értéke 1/292, ami a geodeziai úton nyert eredményekkel jól egyezik. - N.-erő a botanikában, l. Geotropizmus.
