Naszir ed-din
Naszir ed-din (Naszr ed-din), persa sah, a Kadsar-dinasztiából, szül. 1831 jul. 17/18., merénylet áldozatául esett Teheránban 1896 máj. 1. Mohammed sah fia. Trónörökös korában atyja Tebrizbe küldötte mint helytartót. Midőn Mohammed elhalt (1848 szept. 10.), a trón ugyan N.-re szállott, kinek azonban rokonaival elkeseredett harcokat kellett folytatnia. Uralkodása első éveiben a kormányt a művelt Mirza-Taki khánra bizta, ki sok visszaélést megszüntetett és több üdvös reformot léptetett életbe. Ámde az udvari ármány mindaddig áskálódott ellene, míg N. megölette. Ezzel a reform-korszaknak is vége volt, ámbár egyik-másik téren utóbb is történtek reformkisérletek. Magyar tisztek (Karacsay gróf és Nemiró huszárőrnagy), később pedig német tisztek és Huszein khán a hadsereg újjászervezése és európai mintára való begyakorlása körül fáradoztak; Pollák bécsi orvos (a sah házi orvosa) az egészségügyet iparkodott reformálni; német, angol és orosz vállalkozók gyárakat alapítottak, vasutakat és műutakat építettek és több efféle. Egészben véve azonban Persia belállapotai keveset változtak N. kormánya alatt és a belügyi politika terén a keleti despotizmus maradt az uralkodó rendszer. Vallási tekintetben a sah eleintén fölötte türelmetlennek mutatkozott és midőn a bábista szekta (l. o.) több hive 1858. merényletet intézett N. ellen, ez rettenetes boszut vett az egész felekezeten, melyet soha többé nem méltatott kegyelemre. (Gyilkosa is egy ilyen üldözött szektához tartozott.) Több ízben, tudniillik 1873., 1878. és 1889-ben, a sah (állítólag tanulmányi célból) meglátogatta Európát és 1889 aug. 26.-27. Budapestet is felkereste. A látottakat naplójába jegyezte fel, mely nyomtatásban is megjelent. Fiatal korában verseket is irt, melyet a Divan nevü gyüjteményben láttak napvilágot. Elsőszülött fia, Mazud Mirza, nem törvényes nőtől született és ez okból a második, Muzaffer ed-din, az előtt Teherán kormányzója, örökölte a trónt. Az 1896 máj. 3. Tebrizben végbement trónralépés egészben véve simán folyt le és Muzaffer ed-din testvérei is hódoltak neki; a tartományokban azonban több helyt felkelés ütött ki. (L. Persia.) V. ö. Vasárnapi Újság 1873, 27. sz. és 1889, 34. sz.
