Narkózis
Narkózis (gör.), az az állapot, melyet sebészeti operációk fájdalom nélkül való végezhetése céljából bódító szerekkel előidéznek. Ezt az érzéstelen állapotot most leginkább kloroformgőzök belehelése által érik el. 1847. Simpson alkalmazta először Angliában a N.-t sebészeti operációnál s onnan terjedt el a kontinensre. Eleinte étergőzök beszívásával érték el a N.-t s csak később használták e célra a kloroformot. Újabban ismét az angolok ajánlatára az éter-N. terjed a német orvosok gyakorlatában is. Ugy a kloroform, mint az éter okozta N. veszedelemmel jár s azért csak gondosan megválasztott esetekben és csak igazi szükség esetében kell használni. Az éter-N. veszélye főkép a légzőszervek izgatásában áll s ezért olyan betegnél, kinek légzőszervei nem teljesen épek, kerülendő. Ezen két szernek hatása alatt a N. halálos kimenetelü is lehet. A német sebészeknek 1895. Berlinben tartott 24. Kongresszusán Gurlt által bemutatott statisztika szerint 2909 kloroform-N.-ra esik egy haláleset, míg 6004 éter-N.-ra jut egy. Az éter használata mellett azonban feltünő sokszor tüdőgyuladás fejlődik s ennélfogva az éter használatával még óvatosabban kell bánnunk mint a kloroformmal, melynek alkalmazására több tér nyilik a sebészetben. N. előidézhető a kloroform és éter keverékével) halálozás 1:10,162), valamint éter, kloroform és alkohol keverékével is, melyet Billroth-féle keveréknek neveznek a sebészek (halálozás: 1:5745). Kevésbé alkalmasak N. előidézésére a brometil és a pental (l. Bódító szerek). Helyi érzéstelenítésre kisebb és rövid ideig tartó operációknál igen jó sikerrel használható a kokain 5 és 10%-os vizes oldata, melyet a bőr alá kell fecskendezni, vagy etilklorürgőzöknek (újabban Kelen név alatt árultatik) az operáció helyére alkalmazása, melyek ott igen alacsony hőfokot s ezzel érzéstelenítést okoznak. Épp igy alkalmazott legújabban Schleich kloroformot a bőr alá fecskendezve, mint helyi érzéstelenítő szert. L. Kloroform.
