Napier,
Napier, 1. György Tamás sir, angol tábornok, N. Károly Jakab öcscse, szül. 1784 jun. 30., megh. Genfben 1855 szept. 15. 1838-44. a Foktartomány kormányzója volt. V. ö. a fia által kiadott önéletrajzát: Passages in the military life of General Sir George T. N., written by himself (2. kiad. London 1886) c. munkával.
2. N. János, másként: Neper, angol matematikus; született Merchistonban, Edinburgh mellett, 1550., megh. ősi birtokán 1617 április 3-án. Merchistoni Archibald skót báró fia. Saint-Andrewsben tanult s miután Európa egy részét beutazta, teljes életét a mennyiségtannak és a csillagászatnak szentelte. Különös hirnévre tett szert a logaritmus feltalálása által, továbbá tőle származnak a gömbháromszögtanban nevezett szabályok (l. Derékszögü háromszög) és analogiák (l. Gömbháromszög); a róla elnevezett Neper-féle számoló pálcáknak is ő a feltalálója, amelyek segélyével a szorzás és osztás mívelete lényegesen megrövidíthető. Fő munkáját fia adta ki e címen: Mirifici logarithmorum canonis constructio (Edinburg 1618, új kiad. 1857); ezen kivül megemlítendők még: Rhabdologia seu numerationis per virgulas libri II. (u. o. 1617) és Arithmetica seu logarithmorum chiliades centum (II. kiad. Vlacciustól, Gouda 1628). Emlékiratait Napier M. (London 1834) adta ki, ki ezen kivül még egy hátrahagyott művét is: De arte logistica (u. o. 1839) sajtó alá rendezte.
3. N. Károly sir, angol altengernagy, szül. Falkirkban, Skóciában 1786 március 6-án, megh. Merchiston Hallban 1860 november 6., N. Vilmosnak unokatestvére. 1799-ben angol tengerészeti szolgálatba lépett s a franciák ellen viselt háborukban tüntette ki magát; 1809-ben a Guadeloupe mellett vívott fényes harc után kapitánynyá nevezték ki. Nemsokára mint önkéntes csatlakozott a pirenei hadsereghez, 1811. pedig mint naszádkapitány aratott dicsőséget a Nápoly ellen küldött expedicióban. Ponza szigetének elfoglalása után Ferdinánd király a Cavaliere di Ponza címmel tisztelte meg őt. 1832. Dom Pedro portugál király szolgálatába szegődött és Miguel trónkövetelő hajóhada fölött a St. Vince-foknál nyert fényes győzelme jutalmául a Vizconde de Cabo de S. vincente méltóságát kapta dom Pedrótól. 1834. visszatért hazájába. Visszatérése után leleplezte a Timesben közölt cikksorozatban (melyet Napier Vilmos The navy, its past and present state, London 1850, c. alatt könyv alakjában is kiadott) az angol hadi tengerészet bajait és hiányait, 1854 megbizták az angol flotta fővezetésével az Északi-tengerben, amelylyel aztán máj. 28. óta az orosz tengerpartokat és a Keleti-tenger kikötőit elzárta s a francia hajóhaddal való egyesülése után jun. 21-én Bomarsund erősséget megadásra birta. Aug. elején az Aland szigeteket is megszállotta. Művei közül nevezetesebbek: The war in Portugal between Pedro and Miguel (1836, 2 köt.); The war in Syria (1842, 2 köt.); History of the Baltic campaign (1857). V. ö. Napier Elers, Life and correspondence of Sir Charles N. (London 1861, 2 köt.); Bruce Will. Nap., Life of General Sir Ch. N. (u. o. 1885).
4. N. Károly Jakab sir, angol tábornok, szül. Londonban 1782 aug. 10., megh. Oaklandsban, Portsmouth mellett, 1853 aug. 29. 12 éves korában belépett az angol hadseregbe s 1798. a felkelő irek ellen harcolt. Fokozatosan előre lépve, 1811. alezredessé lett. 1841-ben K.-Indiában szerepelt mint parancsnok, nemsokára pedig a sind és beludsisztáni expedició vezetésével bizták meg. Ebben az állásban 1843 szept. 17. Meanee és 1844 márc. 24. Haidarabad mellett fényes diadalokat aratott a sind emirek fölött és Beludsisztánt is megfékezte. De mert a K.-indiai társaság erélyes fellépését helytelenítette, a kormány 1847. visszahivta. N. erre (1851) visszatért Angliába. Számos államtudományi, hadi és szépirodalmi munkát irt, u. m.: Lights and shades of military life (London 1851, 2. kiad. 1853); Letter on the defence of England by corps of volunteers and militia (u. o. 1853; németül Braunschweig 1852). V. ö. Napier W. F., The life and opinions of Sir Ch. J. N. (London 1857, 4 köt.).
5. N. Róbert Kornél, Lord N. of Magdala, szül. Cejlon szigetén 1810 dec. 6., hol atyja mint őrnagy szolgált; megh. Londonban 1890 jan. 14. Tanulmányait a K.-indiai társulat katonai iskolájában, Addiscombeban (Surrey) végezte; 1826. belépett a bengáliai hadmérnöki karba s 1842. Umballah nevü katonai végállomást szervezte. Itt egészségügyi igényeknek megfelelő, szellős kaszárnyát épített, mely köztetszésben részesült s róla a N.-barracks nevét nyerte. 1845. a Sikh-törzsek, 1848. pedig Mulradsch ellen harcolt, s őrnagyi rangra emelkedett. Pendsabnak bekebelezése után ugyancsak ezen tartomány polgári főmérnökévé nevezték ki, mely állásban az új tartományt pompás országutakkal és csatorna-hálózattal látta el. 1861. Outram utóda lett az indiai kormány katonai osztályának elnöki székén. 1865. alezredesi minőségben a bombayi hadtest főparancsnokává nevezték ki s nemsokára az Abisszinia ellen (l. o.) indított hadi vállalat vezetésével bizták meg. Theodoros császárt Magdala fellegvárban ostrom alá fogta és a várat rohammal bevette, mire Theodoros öngyilkossá lett. A királynétól a Bath-rend nagykeresztjét, a parlamenttól pedig a maga, valamint gyermekei számára a peer méltóságot, végre pedig 2000 font sterling évi nyugdíjat kapott. Mint peer a Lord N. of Magdala nevet nyerte. 1876. Gibraltár kormányzójává lett, az 1882. év végén tábornagygyá történt előléptetése után azonban Angliába tért vissza. 1887. a londoni Tower parancsnokává nevezték ki.
6. N. Vilmos Ferenc Patrick sir, angol tábornok, N. György öcscse; szül. Dublin közelében 1785 dec. 17., megh. Claphamparkban, London mellett 1860 febr. 12. 1800. lépett az angol hadseregbe. 1842-48-ig mint Guernsey sziget kormányzója szerepelt. Fő műve a History of the war in the Peninsula (London 1828-40., 6 köt.; új kiad. 1882). Az English battles and sieges in the Peninsula (London 1852, új kiad. 1865) c. mű csak kivonata a nagyobb munkának Bátyja hadműveleteiről irta a The conquest of Scinde (London 1845) és a History of General Sir Charles Napier's administration of Scinde (u. o. 1852) c. műveket. V. ö. Bruce, Life of General Sir W. N. (London 1864, 2 köt.).
