Melumbórózsa
Melumbórózsa (növ., Nelumbium Juss., Cyamus Sm., Nelumbo Gaertn.), a hullámrózsák (Hydropeltidinae) rendjének vizi rózsája, a tündérrózsafélékkel rokon, 10 faja Amerika, Ázsia és Ausztrália forró vidékén terem. Pompás vizi rózsa, tőkéje hosszura nyulik, levele hosszu nyelü, a vizből kiemelkedik, csaknem kerekded, pajzsforma. Virága nagy, egyenként a levél tövéből nő, hosszu nyelü, piros v. fehér. Kelyhe 4-5 levelü, szirma, himje sok. Termése 1-2 magu, a taplós vacok gödrében szabadon levő makk. A N. speciosum Willd. (Nymphaea Nelumbo L., Kyamos Theophr., indiai hullámrózsa, l. a Vizi növények képmellékletén). Ázsia közép és D-i részének vizeiben nő, nevezetesen a Gangesz öbleiben, a Kaspi-tengerben, a Volga torkolatánál (N. Caspium Eichw.); Khinában és Japánban eltérőbb. A Nilusba hihetőleg Indiából ültették. Herodotos a Nilus liliomának vagy rózsájának nevezte, Theophrastus pedig meg a rómaiak egyiptomi babnak (faba Aegyptiaca). Az N. az indus szent lotusa v. padma virága, a Gangesz vizének attributuma. A N. luteum Willd. az Egyesült-Államok déli részén terem, gyönyörü tavi dísz, azért üvegházban gyakran látni.
