Martini,

Teljes szövegű keresés

Martini, 1. Ferdinánd, olasz iró és volt miniszter, szül. Monsummanóban (Toscana) 1841 jul. 30. Már korán élénk részt vett az Olaszország függetlenségére és egységére irányzott mozgalmakban. 1869 óta az olasz irodalom tanára volt, előbb Vercelliben, majd Pisában; 1872. Rómába ment, hol a Fanfulla szerkesztőségébe lépett s 1879. a Fanfulla della Domenica c. szépirodalmi és kritikai lapot alapította. Ezenközben sűrűn jelentek meg drámái, vígjátékai. Nagy feltünést keltett politikai értekezéseivel is (Nouva Antologia), s midőn képviselőnek megválasztották, kiváló szónoki tehetségével csakhamar részére hódította a többséget, ugy hogy a Giolitti-kabinetben mint közoktatásügyi miniszter szerepelt 1894-ig. Egyéb nevezetes művei: La Marchesa (Róma 1876); Racconti (Milano 1889); Chi sa il giuoconon l'insegni (5. kiad. u. o. 1882); La vipera (1895).
2. M. Frigyes, osztrák-német költő, szül. Steinfeldben (Karintia) 1830. Katonai pályára lépve, 1849. mint hadfapródot Olaszországba rendelték, hol számos éven át maradt. 1866. nyugalomba lépett, majd reaktiváltatta magát. Költeményeinek két gyüjteménye: Erste Lieder (1858) és Gemüth und Welt (1862) különösen erős formaérzékről tesz tanuságot. Irt továbbá szinműveket: Olympias (1863); Jakobäa von Bayern (1869) és egy regényt: Clrisse (1878). Azonkivül fordított Longfellowból.
3. M. Giambattista, rendesen Padre Martini néven említett olasz zenebuvár, szül. Bolognában 1706 ápr. 24., megh. u. o. 1784 okt. 4. Már 15 éves korában a ferencrendü barátok közé lépett; ezeknek templomi karnagyuk volt 1825-1843. M. két főműve: a befejezetlen zenetörténet, Storia della musica (3 köt., 1757-81) és az ellenpont nagy példatára, Esemplare ossia saggio fondamentale pratico di contrappunto (2 köt., 1774). Nagy tudományáról számos apróbb műve is tanuskodik. Szerzeményei: Szent Péter, és Salamon Izrael királya lesz c. oratoriumok; bohó vígjátékok zenéje: L. a Dirindina, A kanárik imprezáriója, Don Chisciotte, A zenemester; nehéz orgona- és zongoraszonáták és számos egyházi zenemű.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT