Manche
Manche La- (ejtsd: la mans), 1. az Atlanti-oceán része. Anglia és Franciaország közt. D'Ouessant sziget és a Calaisi-szoros közt terül el; hossza 550 km.; szélessége K-felé kevesbedik: bejáratánál 180, Gris Nez és Dungeness között pedig csak 42. Parjai ugy Angol-, mint Franciaország felől ugyanazon közetekből állanak. Armorica és Cotentin őskőzeteinek, a gránitnak, a szilur- és devonkorszakbeli képződményeknek megfelelnek a Cornwallisi partok; ezeket követik mindkét parton a jura-, kréta- és tercier-képződmények. Tengeri fürdők, élénk forgalmu kikötők és erősségek nagy számmal vannak mindkét parton; a személy- és áruforgalom rendkivül nagy. A nagyobb flyók,amelyek táplálják: a Liane, Somme, a Szajna, az Orne, az Arguenon és Guer a francia földről; a Rother, az Anton, az Ex, a Tamet és Fal az angol földről. A M. közepes mélysége 86 m.; legmélyebb helye a Grande Fosse Aurignytől Ény-ra 132 m.; a Hartfleor-fok és Wight-sziget közt azonban csak 36,5 m. A tenger áradása és apadása a legnagyobb mértékben a Mont-Saint-Michel-öbölben érezhető, ahol a kettő közti ellentét 12,3 m. A sótartalom olyan, mint az Atlanti oceánban; a halászat sok embrt foglalkoztat. Bretagne és Cotentin partjain gyaskoriak a mesterséges osztrigatenyésztők.
2. M., département Franciaország Ény-i részében a M., Calvados, Orne, Mayenne és Ille-et-Vilaine közt 5928 km2 területtel, (1891) 513815 (1 km2-re 80) lak. Szakadozott partjainak hossza, a kisebb kanyarulatokat bele nem számítva, 330 km. A dombláncoktól minden irányban átszelt M. legmagasabb pontja a Saint-Martin-de Chaulieu (368 m.) E dombsorok a szárazföld belseje felé alacsonyodnak; Mortain környékén nagyon meredek faluak; itt normandiai Svájcnak hivják. Folyói nagyobbára rövid parti folyók; ilyenek a Vire, a Taute, a Divette, amelynek torkolatánál Cherbourg fekszik, az Az és a Sienne. A Chausey-szigetek a départementhoz tartoznak. Az éghajlat nagyon egyenletes; az első gyakori. A talaj, különösen a völgyekben termékeny; a megmivlt föld 3892 km2 területet foglal el. A főtermékek a gabonanemüek; 1892. 76200 ha.-on termett 1161542 hl. búza, 41013 ha.-on 766909 hl. árpa, továbbá 518000 hl. zab, 39801 hl. rozs. Olajos növényeket, burgonyát, gyümölcsöt, különösen almát és körtét nagy mennyiségben termesztenek. Az állattenyésztés virágzó; az állatállomány: 82877 db. ló, 349558 db. szarvasmarha, 223747 db. juh és 119899 db. sertés. Az ásványország csupán palát és jó épületköveket szolgáltat. Az ipar is kifejlődött; vászonszövéssel, csipkekészítéssel, hajóépítéssel, vasáru-, kesztyü-, üveg- és agyagedény-, bőr- és papirkészítéssel foglalkozik. A partokon és Uj-Fundlandon a halászat is sok embert foglalkoztat. A behozatal főcikkei vas, épületfa és szén; a kivitelé: gabona, szarvasmarha, hús, halak és vaj. Járásai: St. Lô, Avranches, Cherbourg, Coutances, Mortain és Valognes; fővárosa: St. Lô. 1790. Normandia részeiből (Cotentin, Avranchin és csekély részben Bocage normand) alakult. V. ö. Lecanu, Hist. du docése de Coutances et Avranches (1878); Joanne, Geogr. de la M. (1882).
