Maine
Maine (ejtsd: men), 1. a Mayenne, Sarthe és Loir egyesüléséből eredő 10 km. hosszu jobboldali hajózható mellékvize a Loirenak Maine-et-Loire francia départementban; Angers alatt 8 km.-nyire torkollik. - 2. M. az északamerikai Egyesült Államok egyike, az atlanti-oceán, Kanada és New-Hampshire között, 85570 km2 területtel, (1890) 661086, 1 km2-re 8 lak. Partjai rendkivül szakadozottak; egyenes vonalban csak 400, kanyarulataikat is beszámítva 4000 km. hosszuak. A főbb öblök: a Portlandi, Kennebeci Penobscoti, a Frenchman, a Pleasant, a Passamaquoddyi, Gránit és gnájsz alkotja a partvidéket szilurkorszakbeli sziklák a Kanada felőli részt. Itt az államot sűrű erdőkkel borított hegyek takarják, amelyek közt a Catahdin (1642 m.) a legmagasabb és amelyek összefüggő hegylánccá a 600 m. közepes magasságu Hauteurs des Terres-ré csakis Quebec határán alakulnak. Az állam vizekben igen gazdag; körülbelül egy tizedét tavak takarják, amelyeket egymással kis folyóvizek kötnek össze; ezek számát 5151-re teszik; köztük a nagyobbak a Penobscot, Kennebec, amelyek alsó részükben hajózhatók is, továbbá a Saco és a határon a St. John, az Alleguash, Aroostook mellékvizeivel, a S. Croix és Piscataqua. A tavak közt a legnagyobbak: a Moosehead, Chamberlain és a Schoodic. Az éghajlat télen zord, nyáron meleg. A főtermékek a burgonya, rozs, zab és árpa. A mészkőbányászatban M. az Unio összes államait felülmulja; évenkint benne 21/2 millió hordóval égetnek; ezenkivül a bányászat termékei gránit, vasérc (évenkint 8700 t.) és kevés réz. Jelentékeny foglalkozási ág továbbá a halászat, hajógyártás, a pamut- és gyapjuszövés és cipőgyártás. A kereskedés mind a vizen, mind a szárazon igen élénk. A hajóraj 2500 hajóból áll 500000 t. tartalommal. A vasutak hossza 2102 km. Az 1820-iki alkotmány szerint a kormányzót, a szenátust (31 tag) és a képviselőket 151 tag) általános szavazat útján 1-1 évre választják. A kongresszusba 6 tagot küld és az elnökválasztásnál 8 szavazata van. Countyjainak száma 18. Fővárosa Augusta, de nagyobb városok: Portland, Lewiston, Bangor, Biddeford és Auburn. Az állam bevételei: 5148493, kiadásai 5358098, adóssága 2652306 dollár. 1602-51-ig M.-nek egyes részei miatt a franciák, Massachusetts és Plymouth gyarmatosai folytonosan viszálykodtak. 1651. Massachusetts ragadta magához. 1675-1760-ig sokat kellett szenvednie az indusok pusztításaitól. 1820. önálló állammá lett. É-i határát véglegesen csak az 1842-iki washingtoni egyezség állapította meg. V. ö. Kohl, Hist of the discovery of N. America particularly of M. (Portland 1869); Abbott, Story of M. (1892).
3. M., Franciaország egykori tartománya. Normandia, Bretagne, Anjou, Touraine, Vendômois, Dunois és Chartrain közt, 10000 km2 területtel, Le Mans fővárossal. Le Mans grófjai már Capet Hugo idejében viselték a M. grófja címet. 1050 körül Normandiához tartozott, a XII. sz. elején házasság útján egyesült Anjouval és ezzel együtt 1154. Angliához került. 1204. II. Fülöp visszafoglalta. A száz éves francia-angol háboruban újból hosszabb ideig állott angol uralom alatt. V. ö. Renouard, Essais hist, et litteraires sur la cidevant province du M. (1811); De Wismes, Le M. et l'Anjou historiques, archéologiques et pittoresques (1860-65).
