Magyarországi torna-egyesületek szövetsége,
Magyarországi torna-egyesületek szövetsége, a Magyarországban fennálló torna-, vívó- és részben atléta-egyesületek nagyobb részének közreműködésével 1885 jun. 29. megalakult és a magyar kormány által is jóváhagyott egyesületi szövetség. A szövetségnek alapszabályszerü célja (7. §) az, «hogy a magyar tornászat ügyét minden irányban előmozdítsa s ez által a nemzet erkölcsi és anyagi erejét annak egyeseiben művelje». A szövetség szervezete áll: a közgyülésből, amely három évenkint lehetőleg az ország más-más városaiban szövetségi disztornázással kapcsolatosan tartatik meg. A közgyülés választja meg 3 évre a szövetség elnökét alelnökét és pénztárnokát, valamint a 12 tagból álló igazgató-bizottságot is, határoz a 3 évre szóló költségvetés és zárszámadás felett, megállapítja a legközelebbi közgyülés helyét és idejét. Az igazgató-bizottság, mely állandóan Budapesten székel, a folyó közigazgatást vezeti s a szövetségi járulékoknak az egyes egyesületek közötti arányos felosztását és beszedését eszközli, felveszi a belépésre jelentkező egyleteket stb. A szövetség eddig már négy ízben mutatta be a magyar tornászok ügyességét és pedig 1885. az akkori országos kiállítás alkalmával Budapesten, 1886. Aradon, 1891. ismét Budapesten és 1894. Szegeden. A szövetségbe eredetileg 16 egylet lépett be, a szövetségi egyletek száma jelenleg már 36. A szövetség hivatalos közlönye az 1883 óta fennálló Tornaügy c. szaklap.
