Magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete.
Magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete. A magyarországi H. 1881. néhány lelkes hirlapiró kezdeményezésére, hosszas előzetes tárgyalások után alakult meg. Első alapszabályai igen egyszerüek voltak. Minden magyarországi hirlapiró, nyelvre, korra való tekintet nélkül, ha a hirlapirói pályán legalább két évet töltött felvehető volt. Minden belépő 100 frt törzsbetéttel, mely részletekben is volt fizethető, beléphetett az intézetbe és évi tagdíjul 36 frtot fizetett, de az igazgatóság ez összeget 72 frtra, sőt 108 frtra felemeltette. A nyugdíjazás 30 év letelte után vétetett tervbe és ha a tag rendes járulékán felül ennek felét fizette, családja is nyugdíjba lépett. A nyugdij összege a vagyonnak a tagokra eső aránya szerint lett volna kiszámítandó. A tagok 30 évig fizetik a járulékokat és ez idő letelte után azonnal, munkaképtelenség esetén 10 évi befizetés után nyugdíjba lépnek. Akik az alakuláskor már 10 évig hirlapirók voltak, a törzsbetét és évi díj kétszeresének 15 éven át való fizetése ellenében 20 év mulva lépnek a nyugdíj élvezetébe. Az 1891. évben az alapszabályok megváltoztattak olykép, hogy csak teljes koru és legalább 3 év óta hirlapirói pályán levő hirlapirók vehetők fel az intézetbe, a törzsbetét többé nem, hanem helyette 12 frt évi tagsági dij s táblázatosan megállapított biztosítási dij fizetendő, melynek egy részét az intézet viseli a tagok helyett. Az árvák és özvegyek ellátásáról az új alapszabály a régieknél jobban gondoskodik. A szervezet szilárd alapokra van helyezve és a biztosítási technika szabályai szerint az intézet minden egyes nyugdíjosztályra nézve külön tartalékokat létesített. Jelenleg három nyugdijosztály van: I. tagok nyugdíja II. özvegyi nyugdíj, III. árvák ellátása. Minden osztályra nézve külön fizetendő díjak vannak megállapítva. A közönség lelkesen támogatja az intézetet, ugy hogy ez a szerény kezdet után gyorsan fejlődött. Vagyona már az 1881. csonka évben 43629 frt 89 krt tett és az 1894. év végén 511616 frt 82 krra emelkedett, mely összeg a következő tételekből alakul: intézeti ház 323185 frt 77 kr.; értékpapirok 144975 frt; készpénz 41221 frt 9 kr.; törzsbetét-tartozás 2134 frt 96 kr. Az intézet tartalékai: alapvagyon 110000 frt; általános tartalékalap 39707 frt 25 kr., dijtartalékok 200998 frt 20 kr., özvegyi nyugdijtartalék 35852 frt 46 kr., nevelési járulékok tartaléka 9462 frt 72 kr., külön tartalékok 95801 frt 3 kr. összesen 498285 frt 36 kr. Az intézet a Budapest székes főváros által ajándékozott telken diszes palotát emelt az Alkotmány-utcában. A nyugdíjazást már megkezdte, de eddig csak az elhunyt tagok özvegyei nyernek nyugdíjat és árvái részesednek nevelési járulékban. Az özvegyi nyugdij 600 frt, az árvák nevelési járuléka egyenként 240 frt, de csak 600 frt maximumig biztosítható Rokkantsági járulékot eddigelé nem nyilt alkalma fizetni és a rendes nyugdíjélvezet azon alapító tagok részére, kik akkor a kétszeres járulékot fizették, csak 1901-ben fog bekövetkezni. Az intézet Visi Imrének az intézet egyik leglelkesebb alapítójának, első titkárának és utóbb alelnökének érdemeit azzal ismerte el, hogy kora halála alkalmával alapszabályaiban, emlékezetét megörökítette és özvegyének és árváinak évjáradékot állapított meg. Az intézet kezeli az inségbe jutott hirlapirók gyámolitására Bródy Zsigmond által 1890-ben tett 20000 frtos alapot. Az intézet elnöke annak megalakításától fogva dr. Falk Miksa orsz. képviselő. Tagjainak száma 1893 végén 96 volt.
