Magyar történelmi társulat,
Magyar történelmi társulat, 1867 május 15. alakult a hazai történettudomány müvelése, népszerüsítése, levéltári kutatások rendezése s a hazai történelmi kútfők kiadása céljából. Az első értekezletet ez ügyben 1867 febr. 2. Ipolyi Arnold hivta össze. Itt beszélték meg a társulat alakításának módozatait s küldtek ki egy bizottságot (Thaly, Ipolyi, Pesty, Rómer) az alapszabályok kidolgozására. Az első közgyülést 300 taggal május 15. tartották az akadémia üléstermében, amelyen megvitatták és elfogadták az alapszabályokat. A második közgyülésen (jun. 13.) elnökké megválasztották Mikó Imre grófot, aki e tisztet 1876-ig viselte. Későbbi elnökök: Horváth Mihály (1877-78), Ipolyi Arnold (1878-86), Kemény Gábor báró (1887-88), Széchen Antal gróf (1889-94), Teleki Géza gróf (1894 jun. 7.). Az első titkár Thaly Kálmán volt, ugyanő lett szerkesztője a társulat 1867 juliusban megindított szakfolyóiratának, a Századoknak is 1875-ig, amikor Szilágyi Sándor váltotta föl. Könyv- és levéltári kutatások eszközlése céljából a történelmi kirándulások rendezését is ügykörébe vonta a társulat, melyeket kezdetben minden évben, később háromévenként tartottak. Első volt a kolozsvári, ezt követte a hontvármegyei 1869., a vasvármegyei 1870., zemlén-ungi 1873., a zólyom-besztercebányai stb. kirándulás, melyeken több mint 134 levéltárt kutattak át a társulat tagjai s aközben több nevezetes irodalmi fölfedezést is tettek, igy egy ilyen kirándulás alkalmával fedezték föl 1871. Csicseren a Szabács viadala c. 1473. irt magyar költeményt, 1874. Zólyom-Radványban a Ballassy Bálint ismeretlen költeményeit, melyeknek kiadását is a társulat eszközölte (1879). A társulat irodalmi működését ami illeti, a Századok mellett 1885. a magyar tudományos akadémia segélyezésével megindította a történeti anyag közlése céljából a Történelmi tár évnegyedes folyóiratot, 1885 óta Történeti életrajzok címen történeti monográfiákat ad ki, melyek eddig Mária királynő, Zay Ferenc, Széchy Mária (II.) Forgách Zs., Pázmány, Kun László, (III.) Rákóczi Zsigmond, Békés Gáspár, Béldi P., Nyári Krisztina, (IV.) Thurzó I., Thököly, Csák Máté, (V.) Bakócz Tamás, Maylád I., (VI.) Bethlen G., Mátyás király, (VII.) Kovacsóczy Farkas, II. Rákóczi Gy., (VIII.) Nagy Lajos király, (IX.) Weiss Mihály, I. Rákóczi Gy., (X) Gvadányi J., Corvin János, (XI) Esterházy Pál és Zrinyi Miklós költő életrajzát hozták, 1895. népszerü felolvasások rendezését kezdte meg s az első felolvasást egy külön füzetben ki is adta. A társulat forráskiadványai: Hazai okmánytár, I. köt. (1879), A Zichy-család okmánytára I-VIII., Nagy Imre, újabban (6. és 8. köt.) Kammerer Ernő szerkesztésében (1871-95). A széki gróf Teleki-család oklevéltára I., II. Barnabás S. szerkesztésében (1895). Egy másik nagy vállalata a Házi történelmünk emlékei következő négy osztálylyal: 1. Udvartartás és számadás-könyvek. 2. Régi magyar szakácskönyvek. 3. Leltárak és hozományjegyzékek. 4. Házi orvoskönyvek. Szerk. Radvánszky Béla br. Eddig megjelent kötetei: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása (1888) és Régi magyar szakácskönyvvek (1893). Pályadíjak kitűzésével is hatott a történettudomány fejlesztésére s Csánky Dezső, I. Mátyás király udvara és Chömberr Gyula, Corvin János életrajza stb. ezeknek köszönik létrejöttüket. A társulat tagjai az alapszabályok értelmében alapitó (100 és 200 frtos), évdíjas rendes (5 frt) és külföldi tiszteleti tagok. Tagjainak száma (1895 nov. 1.) 370 alapító, 1638 évdíjas rendes, 11 külföldi tiszteleti tag. A társulat törzsvagyona 52400 frt, mely összeg a Pesti hazai első takarékpénztárnál van elhelyezve. Az 1896. évre előirányzott bevétel 13428 frt. Évenkint febr. egy rendes évi közgyülést s minden hóban (jul. és aug. kivételével) egy választmányi ülést tart a társulat. Az igazgatást a társulat igazgató választmánya gyakorolja, mely az elnökkel és 2 alelnökkel együtt 60 tagból áll. A választmányi tagokat a rendes évi közgyülés választja a társulat alapító és rendes tagjai közül, oly módon, hogy a tagok egy harmada minden évben kilép, akik azonban újra megválaszthatók. Könyvtára az egyetemi könyvtárban, levéltára a magyar nemzeti muzeumban van elhelyezve.
