Magyar szinészet.
Magyar szinészet. A külföldi nemzetek szinművészetének forrása a misztériumokban (l. o.) van; a magyar szinművészet fő forrása az iskolai dráma (l. o.), ámbár nem lehet tagolni, hogy 1440 körül Pozsonyban s valószinüleg máshol is hazánkban a husvéti ünnepek alkalmából misztériumszerü ünnepi jelenetek divatosak voltak. 1790. ugy Erdélyben Marosvásárhelyen, illetve Kolozsváron, valamint Pesten oly felsőbb iskolai tanulókból alakult egy-egy szintársulat, akik a szinművészetet az alantosabb iskolákban tartott szinjátékok alkalmával megkedvelték. Előttök csak egyetlen kisérlet történt 1696. magyar szintársulat létesitésére és pedig Felvinczy György tordai származásu lantos költő által, aki I. Lipót császártól magyar szintársulat állítására privilégiumot nyert. Kisérletének azonban néhány szinművön kivül nem maradt nyoma. Száz évvel későbben Kelemen László (l. o.) állott élére 1790. a Pesten alakult szintársulatnak s azt hosszas küzdelmek révén fönn is tartá 1796-ig. egyidejüleg a Kelemen által Pesten szervezett szintársulattal Kolozsváron is létesült egy szintársulat 1790. idősb Wesselényi Miklós báró védnöksége alatt, mely szintársulat az erdélyi főurak és nemesi rendbeliek, de főleg Wesselényi báró áldozatkészsége folytán oly mérvben megszaporodott, hogy a jelen század elején kettéválva, Magyarországra jövet megveté alapját a M.-nek. Wesselényi hazafias gondoskodásának köszönhető volt tehát az, hogy a jelen század elején megépíttetett a legelső magyar szinház és pedig Kolozsváron, amely hivatva volt az Esterházy, Károlyi, Erdődy, Ráday stb. főnemesek által kultivált német szinészettel a versenyt megkezdeni Magyarországon. Egyre szaporodó szintársulatainkból sok küzdés után csak a székesfehérvári, miskolci és kassai szintársulat volt képes magasabb művészi szinvonalra emelkedni a mostoha anyagi viszonyok közepette, az 1806-1835. terjedő időszakban. A 30-as években végre fordulat állt be azáltal, hogy a kiváló művészekből álló kassai szintársulat, melynek nevesebb tagjai: Kántorné, Déryné, Szentpéteri, Lendvay, Megyeri, Fáncsy, Egressi, Bartha stb. valának, Budán telepedtek meg s Pest vármegye vezérférfiit annyira föllelkesíték művészi játékaikkal, hogy Földváry alispánnal élén a megye nemessége mozgalmat indított egy nemzeti szinház létesítése iránt (l. Budapest és Magyar dráma). A magyar szinészet a vidéken mostanában a legnagyobb válsággal küzd. Mintha Felvinczy 1696. Kelemen 1796. tönkrejutását akarná a végzet 1896. a magyar vidéki szinészettel ismételtetni. A szinészet belső bajaival foglalkozó szakférfiak véleménye szerint a szinészet válsága csak azáltal fog elháríttatni, ha a belügyminiszteri rendőri osztályból átvitetik a kultuszminisztérium szépművészeti osztályába és ott szakszerü kezelés alá vétetik.
