Magnéziumfoszfátok. Az ortofoszforsav háromalju sav, igy tehát három M. lehetséges. Ezek a szabályos M.; a kétalju M. és az egyalju M.; a két utóbbi só savanyu só.
Mg3(PO4)2 | | | Mg2H2(PO4)2 | | MgH4(PO4)2 |
szabályos M. | | | kétalju M. | | egyalju M. |
Ezenkivül a foszforsavnak több bázisos magnézium sói is lehetségesek.
A szabályos, háromalju M. v. tri-M. A természetben is található, a wagnerit ásványban megnéziumfluoriddal vegyülve. Előfordul továbbá a csontokban és némely növények magvában. E sót ugy kapják, hogy a magnéziumsók oldatát szabályos nátriumfoszfát-oldattal elegyesítik és a keletkezett csapadékot kimosás után megszárítják. Az igy előállított szabályos M. 5 molekula kristályvizet tartalmazó fehér por, mely vizben nem oldódik, de híg savak könnyen feloldják.
A kétalju, egyszer savanyu v. di-M. Fehér kristályos csapadék alakjában leválik, amikor a magnéziumsók oldatát dinátriumhidrofoszfát-oldattal elegyítik. E só vizben kis mennyiségben, de savakban igen könnyen oldódik és a vizzel való főzéskor foszforsavra és poralaku szabályos M.-ra bomlik.
Az egyalju kétszer savanyu v. mono-M. Képződik akkor, ha magnéziumkarbonátot foszforsav fölöslegében feloldunk. Az oldat besűrítésekor mint nyulós savanyu tömeg marad vissza, mely vizben könnyen oldódik.
A magnéziumnak pirofoszforsav sói közül megemlíthetjük a magnéziumpirofoszfátot, mely kristályos csapadék alakjában válik le, ha a magnéziumsók oldatát nátriumpirofoszfát-oldattal elegyítik. Képlete Mg2P2O7+3H2O. A vizmentes só Mg2P2O7 képződik akkor, ha a magnézium-ammoniumfoszfátot (l. o.) erősen izzítjuk. A metafoszforsavsók közül a magnéziummetafoszfát mg (PO3)2 képződik akkor, ha a magnéziumkarbonátot foszforsavval 316°-ra hevítik.