Lussin,
Lussin, 1. Isztriához tartozó sziget, a Quarnero bejáratától jobbra, Cherso tőszomszédságában, amelylyel híd köti össze; hossza 31 km., területe 74 km2, ahol legkeskenyebb, szélessége alig 290 m. Alacsony hegylánc vonul át rajta, amelynek legmagasabb csúcsa 582 m. Búzát, szőllőt, olajfát, fügét termesztenek rajta és sok juhot tenyésztenek. Éghajlata olyan, mint Nizzáé. A sziget lakóinak egyik része azoktól a magyaroktól származik, akik IV. Béla idején a tatárok elől ide menekültek. - 2. L., kerületi kapitányság Isztria osztrák tartományban, 940 km2 területtel, (1890) 39 989 lakossal. - 3. L.-piccolo (Mali-Loszinj), város és L. kerületi kapitányság székhelye, a Quarnerói-öböl szigetein a legfontosabb piac, L. szigetén, annak D-i részén gyönyörü, hegyektől környezett öböl D-i végén, (1890) 7634 lak., hajósiskolával, hajóépítéssel; mint Schrötter bécsi tanár által megalapított téli klimatikus gyógyhelyet újabban sokan keresik föl, többek közt itt időzött 1895. nov.-ben Ferenc Ferdinánd trónörökös is, kinek nevéről a város rakodópartját «Riva archiduca Francisco Ferdinando»-nak nevezték el. - 4. L.-grande (Veli-Loszinj), város L. K-i partján, (1890) 2304 lakossal, István főherceg villájával és néhány régi velencei palotával.
