Lena,
Lena, 1. az északi Jeges-tenger vizkörnyékéhez tartozó nagy folyó K-i Szibériában. Az É. sz. 54o alatt, a Baikál-tó ÉNy-i partjától 32 km.-nyire, Verkholenszk járásban, a Baikál-hegységben ered. Eleinte gyors folyásu és számos sellőt alkot; Kacsugánál 3 m. mély és kis hajók járhatnak rajta; Uszt-Kutszknál felveszi a Kutat és ÉK-i folyásuvá lesz egészen Jakutszkig. A Kirenga fölvétele után hosszu ideig magas, sziklás partok közt folyik. A Vitim (1600 km.) torkolatán alul nagyobb hajók is járhatnak rajta és partjai is alacsonyak; ezen részében veszi föl az Olakmát. Jakutszknál É-ra, később ÉK-re fordul, fölveszi az Aldant (2000 km.) és a Viljuit (850 km.), kilép a tundra-vidékre és mintegy 100 km.-nyire a tengertől megkezdi deltaképződését; itt 7 fő- (Zapadnaja, Belkoi, Tumatszkaja, Kogisztak, Trofimovszkaja, Küllakh és Bükovszkaja) és mintegy 50 kisebb ágra oszlok. Deltája 28 000 km2. Hossza 4500 km., vizkörnyéke (Venyukov szerint) 1 896 000 km2. Kacsugánál áprilisban, Jakutszknál május közepén, deltájában pedig csak jul. elején szabadul meg a jégtakarójától. Kirenszk és Jakutszk között nyáron rendes hajójáratok vannak rajta. A L. halakban nagyon gazdag; azonkivül vizkörnyékén sok az ólom-, vas- és rézérc, továbbá a szén és só; nagy terjedelmüek az erdők is. A Vitim és a Olekma az összes ázsiai folyók közt a legtöbb aranyport viszik magukkal. Forrásvidékén burjátok, alább tunguzok és jakutok laknak a partjain. - 2. L., spanyol város, l. Pola de Lena.
