Langres
Langres (ejtsd: lángr), elsőrendü erősség, járási és püspöki székhely Haute-Marne francia départementban, a Marne balpartján, 475 méter magas, hóvös éghajlatu magaslaton, több vasút mellett, (1891) 10 719 lak. Kés-, ollókészítéssel, ecet- és bőrgyártással, 1836. alapított történelmi társulattal. Legjelentékenyebb épületei: a VII. sz.-ból való Saint-Mammés nevü székesegyház, egyike Franciaország első gót templomainak; a szt. Mártonról elnevezett templom, szép feszülettel; egy gallo-római kapu. Archeologiai muzeuma az egykori Saint-Didier-templomban van elhelyezve. Erődítményei egy citadellából és 12 erősségből (Mont, Cognelot, Montlandon, Plesnoy, Dampierre, St.-Menge stb.) állanak. L. Andomaturum név alatt a lingonoknak volt fővárosa. Strategiai fontossága már a IV. sz.-ban kitünt. 301. Constantin Chlorus a germánok egy invázióját L. falai alatt verte vissza. A 100 éves angol-francia háboruban az angolok hiába ostromolták. 1814. és 1815. a szövetségesek elfoglalták, de 1870-71. a németek nem keríthették birtokukba. L. szülővárosa Diderotnak, akinek emléket is állítottak. V. ö. Migueret, Précis de l'hist. de L. (1836); Roussel, Le diocése de L. (1875-79); Mémoires de la Soc. hist. et arch. de L.
