Lanark
Lanark (ejtsd: lenerk), 1. grófság Skóciában Dumbarton, Stirling, Linlithgow, Edinburg, Peebles, Dumfries, Ayr és Renfrew közt, 2302 km2 területtel, (1891) 1 046 040, 1 km2-re 454 lak. A grófság csaknem egészen beleesik a Clyde vízmedencéjébe. Legnagyobb magaslatai D-ről É-felé: Queensberry Hills (696 m.), Coulter Fell (749 m.) és Tinto Hills (716 m.). Ez utóbbi magaslattól a föld lassan ereszkedik le a straithmorei síkságra. A Clyde gyüjti magába L. legtöbb vizét: a Glengonner, Burnt, Duneston Watert, a Medwint, a Douglast, a Mouset, Nethant és Avont. A Clyde Bonnington alatt 4 szép vizesést (a legnagyobb a Corra Linn Fall) alkot. A legnagyobb tó a Hillend. L. gazdagsága ásványkincseiben rejlik. Nagy szénbányái évenként több mint 10 millió t. szenet szolgáltatnak; a Clyde mellett van a nagyszerü vasérctelep, a Coatbridge; a Louther Hill nevü magaslatok közt pedig Nagy-Britannia legnagyobb ólombányáit művelik. Az ipar virágzó, még pedig a vasipar, a pamut-, gyapju- és vászonszövés, az agyagedény-, üveg-, tapétakészítés, sör- és whisky-gyártás. Az ipar középpontja Glaswow. L. legrégibb lakói voltak a celta damnii. A rómaiak nyomai is feltalálhatók rajta. - 2. L., az ugyanily nevü grófság székhelye, 40 km.-nyire Glasgowtól, a Clyde és vasút mellett, (1891) 5537 lak., szövőszékekkel, szegkovácsolással és a környéken olajprésekkel; a főtemplom egyik fülkéjében Wallace egy szobrával. Tőle 4 km.-nyire van a Clydenek szép vizesése. 978. II. Kenneth király ide hivta össze a parlamentet. Wallace William a XII. sz.-ban ott lépett föl trónkövetelőül.
