Lahor
Lahor (Lahore, Lahaur), Pendsab brit-indiai kormányzóságnak és L. diviziónak (23 269 km2, 2 191 517 lak.) fővárosa, 11/2 km.-nyire a Ravi balpartjától, 254 m. magasban, vasutak mellett, Mucang és Icsra külvárosait is beleszámítva (1891) 176 854 lak., akik közt 102 280 mohammedánus, 62 077 hindu, 4697 keresztény stb. Ipara nem jelentékeny; elég szép ékszerek, aranynyal és ezüsttel inkrusztált vas- és rézedények, továbbá kinkab nevü kelmék készítésére szorítkozik. Forgalma számos bazárjában jelentékeny. A modern L. a réginek csak egy részét foglalja el; utcái nagyobbára szűkek, magas házaktól szegélyezettek. Legkiválóbb épületei a mongol korszakból valók; ilyenek a Muti Maszdsid a Dsihangir építette mecset, az Aurangzeb mecsetje, Randsit Szingnek, a szikek hatalma megalapítójának mauzoleuma; az egykori palotája a nagymogulnak. Az újabb épületek közül a kiválóbbak: a pendsabi egyetem, az orientalista college, az orvosi iskola, a Mayo-kórház, a muzeum és a kormányzói palota, végül a külvárosokban az európaiak házai. A város környékén is számos az érdekes és fontos rom, amelyek L. egykori nagyságáról tesznek bizonyságot; ezek közül a kiválóbbnak Dsihangir pompás mauzoleuma, Anarkalli hatalmas síremléke, a Csar Bag. Randsit Szing régi palotája és Salimar hires kertjei.
L. alapítója a hősök korszakában Loh, Rama egyik fia volt. A VII. században a radsputok egyik törzsének vált fővárosává. 1009. a gaznavidák, 1186. pedig a goridák tették székhelyökké. 1225. Dsalal-ud-din-Mankbarni khovarezmi fejedelem, 1397. pedig Timur egyik vezére zsákmányolta ki. 1525. Babar szultán foglalta el és ez idő óta a nagymogul birodalmához tartozott és a XVII. és XVIII. sz.-ban Delhivel rivalizált. A nagymogul birodalmának feloszlása után azonban hanyatlásnak indult. 1846. a brit hadsereg szállotta meg.
