Kyros
Kyros (lat. Cyrus), 1. A persa birodalom alapítója. A Herodot által följegyzett hagyomány szerint a médek királya, Astyages álmában isteni intelmet hallott, mely arra figyelmeztette, hogy unokája a tróntól meg fogja fosztani. Ennek folytán ezt az unokát meg akarja öletni, de az ezzel megbizott Harpagos K.-t életben hagyja, ami később kisült és bár az unokájában gyönyörködő nagyapa K.-nak megkegyelmez, az engedetlen Harpagost érzékenyen megbünteti. Harpagos boszut forral, titkon arra buzdítja K.-t, hogy álljon a persák élére, ami megtörténvén, Harpagos a méd katonákkal átpártolt K.-hoz. Astyages K. kezébe került, de mindvégig királyi tisztességet élvezett. Igy Herodot. Az igazi tényállás az, hogy K. Persia alkirálya fellázadt Astyages ellen, a médeket leverte és a persákat az iráni birodalomban uralkodó törzszsé tevén, feleségül vette Astiages leányát Amytist v. Mandanét. A médek leverése után (Kr. e. 559.) gondoskodott róla, hogy a két nemzetet egy közös külső ellenség ellen vezesse; meghódította Lidiát (l. Kroisos), mig Mazares nevü tábornoka viszont a kis-ázsiai városokat K. jogara alá hajtotta. Azután Babilon ellen vonult, melyet elfoglalt. Babilon után Egyiptomnak kellett volna következnie, de ezt K. már meg nem valósíthatta. A történelmi K.-ról egyes mondák már Kr. e. 500 évvel is támadtak, melyek őt felruházták a Zoroaster-vallás legendáiban előforduló hősök tulajdonságaival. Ezen elbeszélések szájról szájra jártak, egyik-másik szereplő személy kivált és maga képezte egy-egy mondakör középpontját, mig Giorduszi Kr. u. 1000 esztendővel az egész nagy anyagot eposzába (Sah srômeh) olvasztotta. V. ö. Pozder Károly, A K.-monda (Egyetemes Philol. Közlöny 1882). Állítólag sírját l. az Építészet mellékletén.
2. Az ifjabb K., fia volt Dareios Nothos királynak, aki reá bizta Lidia, Nagy-Frigia és Kappadokia helytartóságait, utóbb pedig megtette az alvidéki haderő főparancsnokának. Apja halála után kisérletett tett a trón megszerzésére, de nem volt elég népszerü, a jogos trónutód Artaxerxes el is fogatta és csak anyjuknak, Parysatisnak kérelmére kegyelmezett meg neki. Tartományaiba visszatérvén, nagyszabásu előkészületeket tőn, hogy a szenvedett csorbát kiköszörülje. Pénzen zsoldosokat fogadott, a kis-ázsiai városokkal szövetséget kötött, szembeszállt Artaxerxes 400 000 emberével, holott neki mindössze 100 000 ázsiai zsoldosa és 13 000 görög katonája volt. Ennek dacára a görögök a jobbszárnyon, K. pedig a középen győztek. A viadal hevében K. találkozott Artaxerxesszel, megsebesítette, de maga is elesett. Erre a vezér nélkül maradt ázsiai sereg elszéledt és meghódolt, a görögök pedig megkezdették emlékezetes viszszavonulásukat.
