Kuprit
Kuprit (ásv., vörös rézérc), a kalkopirit után a legbecsesebb rézérc. Anyaga rézoxidul (Cu2O). Magyar neve vörös szinét jelzi, mely szin legszebben látható a rézvirágnak vagy kalkotrichitnak mondott változaton. Ez csupa vékony, tűforma, egy irányban torzult kristályok halmaza. Kristályai szabályos rendszerbeliek, rendesen oktaéder, ritkábban kocka v. rombdodekaéder, mellyel kombinálva deltoid ikozitetraéder, valamint triakiszoktaéder is ismeretes. A kristályok felülete legtöbbször malachittá változott. Szemcsésen is terem; szine sokszor ólomszürke, karca azonban mindig barnáspiros. Vékony lemezekben átlátszó, fénytörése igen erős. K. 3,5-4, fs. 5,7-6. Leginkább ott találni, hol kalkopirit vagy kalkozintelepek mállásnak indultak és átváltoztak. Gyakran termésrézzel együtt terem s szép álalakok is ismeretesek K.-ból vörösréz után. Hazánkban a Szepes-gömöri Érchegység több helyén, továbbá Rézbányán, Új-Moldován találják, néha kristályokban is. Nagy mennyiségben bányászszák Franciaországban Chessy vidékén (Lyon mellett), azután Angliában (Cornwall) és az Ural meg az Altai hegységekben. A téglaérc téglaveres szinü földes változata; tulajdonképen K.-nak keveréke barna vasérccel. Ugyancsak ez a keverék a rézszurokérc, csakhogy sötétvöröses barna szinü és fémes fényü, kagylós töréssel.
