Kunoss
Kunoss Endre, lirai költő, iró és hirlapiró, szül. Hetyén (Vas) 1810., megh. Kálozon (Fejér) 1844 jun. 22. A bölcsészetet és jogot Győrött elvégezvén, Pesten ügyvédi vizsgálatot tett és hosszasabban utazott Németországban; ez alkalommal Vajda Péterrel ismerkedett meg, kinek a természetért rajongó lelke K.-ra nagy hatással volt. Pestre telepedvén, Ney Ferenccel, Stancsicscsal, Kovacsózyval benső barátságot kötött. Politikai irói pályáját 1836. a Kovacsóczy lapjában (Jelenkor) kezdet meg és egy évig a lapnak szorgalmas munkatársa volt, utóbb a Hirnök segédszerkesztője, majd a Világ (szerk. Császár Ferenc) tárcairója volt. Beteges volt és rossz anyagi viszonyok közt élt. Nevelő lett Zichy Ödön, majd Batthyány gróf családjánál. Ezalatt sok verset irt a lapokba, melyek az Athenaeum korának jelesebb ifju lirikusai közé emelték; dalainak forrása Horváth Nina iránt érzett szerelme volt, kivel levelezett. Dalaiban borongó hangulat, csüggedés, lemondás, szenvedés nyilatkozik; külső formájukat ritka csin és tisztaság jellemzi. (Legismertebbek: Képeddel alszom el ... és Kitárom reszkető karom ... kezdetü dalai.) Verseit gyüjteményekben is kiadta: Dalfüzér (Pozsony 1840) és K. versei (2. bővített kiad. Pest 1843). Amellet irt egy drámát és több kézikönyvet: Alapvonatok a honi nevelés köréből (Pest 1833); Szófüzér (u. o. 1834, új szók és fölélesztett szók jegyzéke volt, 2-ik és 750 szóval bővült kaidása Kassa 1835, 3-ik kiad. u. o. 1836, 4-ik kiad. pest 1843, német címmel is megjelent); Gyalulat, vagyis megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak stb. (Pest 1835, németül is: Fremdwörterbuch der ung. Sprache); Honi törvénytudomány, I. oszt. Polgári magánjog (Pest 1838); Dajkakönyv (Buda 1842, 2. kiad. Pest 1843); A selymészet kézikönyve (u. o. 1843). 1838. Vajda Péterrel megindította a Természet cimü folyóiratot. 1842. Zichy Domokos gróf veszprémi püspök rácalmási birtokának 14-ed részét ajándékozta neki. Táblabiróságot is nyert. Az 1843. pozsonyi országgyülésen távollevők (Batthyány Zs. gróf és Zichy György gróf) követeként volt jelenés a Hirnök címü lapba irt kedvelt országgyülési tudósításokat; amellett még mindig tanított a Batthyány-háznál. A megfeszített munka végkép aláásta egészségét. Pestre tért vissza, onnan pedig 1844 máj. 22. a gróf Zichy-család meghivására falura ment Kálozra, ahol egy hónapi szenvedés után élte delén meghalt. Hattyudala az Egy koporsó felett címü vers volt.
