Krüger,
Krüger, 1. Bertalan, német drámai iró és népköltő, szül. Sperenbergben 1580 körül; orgonamester és városi irnok volt Trebinben (Brandenburg). Főbb munkái: Eine schöne und lustige newe Action von Ende und Anfang der Welt, mely az egész megváltási történetet magában foglalja; Hans Clawerts werckliche Historien (az elsőt újra nyomatta Tittmann, Lipcse 1868, a másodikat Marbachs (Halle 1882), továbbá több népkönyv. Őt tartják a Faust-monda legelső német feldolgozójának is.
2. K. Ferenc, német festő, szül. Radegastban 1797 szept. 3., megh. Berlinben 1857 január 21. Már kora fiatalságában rendkivül ügyes képmásrajzolóvá képezte ki magát. Később is főleg ezen a téren működött, de amellett rendkivüli tökéletességre vitte az állatok, kivált a lovak ábrázolásában. Fejedelmek, előkelő urak arcképein kivül rendkivül kedveltek voltak a katonai díszszemléket, fölvonulásokat ábrázoló nagy festményei, mint: Díszszemle III. Frigyes Vilmos német király előtt (1831. az orosz cár birtokában); Tisztelgés IV. Frigyes Vilmos király trónraléptekor (1840. a berlini királyi palotában); Lovas csapatok szemléje. Szinte páratlan lelkiismeretessége és gond, melylyel a legapróbb részleteket is egészen hiven akarja ábrázolni, de éppen ezért festményei szárazak, kicsinyesek, ma már csak történelmi, művelődéstörténeti érdeküek. Csak aquarell- és krétarajzai maradandó becsüek.
3. K. István János Pál, a délafrikai köztársaság elnöke, szül. a Foktartományban 1825. Előbb az Oranje-vidékre, később Transvaalba költözött, ahol azután az angolok elleni háboruban fővezérré, majd a szabadság kivívása után a délafrikai köztársaság elnökévé lett. 1893 máj. 12. újra megválasztották 5 évre elnöknek.
4. K. Károly Vilmos, német filologus, született Gross-Nossinban 1796 szept. 29-én, megh. Weinheimben 1874 május 1. Miután az 1813-15-iki szabadsárgharcban részt vett, 1816-20. Halleban tanult, 1820. szubrektor, 1821. konrektor lett Zerbstben és Bernburgban, 1827. pedig gimnáziumi tanárrá nevezték ki Berlinben. Különösen a görög nyelvtudományok művelésében tünt ki. Főműve: Griechische Sprachlehre F. Schulen (Berling 1842-56, 12 köt., 5. kiad. 1873; magyarul: Görög nyelvtan. K. után készítették Finkey I., Soltész F., Somossi J., Sárospatak 1853). Ebből készült: Griechische Sprachlehre für Anfänger; Homerische Frauenlehre. Kiadott magyarázó szöveggel sok görög klasszikust iskolák számára. Történelmi munkát is irt: Geschichte der englischen Revolution unter Karl I. (Berlin 1850). V. ö. Pökel, K. W. Krügers Lebensabriss (Lipcse 1855).
5. K. Pál Vilmos Antal, német jogtudós, szül. Berlinben 1840 márc. 20. Ott tanulta a jogot s ugyanazon egyetemen a római jog magántanára lett már 1863., 1872 nyilvános rendkivüli tanár Marburgban, 1872. nyilvános rendes tanár u. o. és Innsbruckban, 1874. Königsbergben, 1888 óta Bonnban. Számos munkái közül a főbbek: Kritik des Justinianischen Kodex (Berlin 1867); Kritische Versuche im Gebiete des röm. Rechts (u. o. 1870); Geschichte der Quellen u. Litteratur des röm. Rechts (Lipcse 1888). Azután új kiadást rendezett a római jog pandektáiból; Justiniani Institutiones (Berling 1867); Digesta Justiniani (u. o. 1868-70); Codex Justinianus (u. o. 1874); Codicis Theodosiani fragmenta Taurinensia (u. o. 1888).
