Krisztiánia
Krisztiánia (l. a mellékelt tervrajzot), Norvégia fővárosa, az északi szélesség 59°54'43'' és a keleti hosszuság 10°43'28'' alatt, a K.-fjord belső végében, a 129 m. magas Eke-hegy lábánál, vasútnál, festői szép fekvéssel, (1893) 161 121 lak., 16,6 km2 területtel. Az évi középhőmérséklet +5,2° s az évi esőmennyiség 671 mm. Norvégiában nemcsak a legtöbb hatóságoknak és egy püspöknek székhelye, de mint iparos- és kereskedő-város is egész Norvégiában igen előkelő helyet foglal el. Az ipartelepek száma 194, köztük van 16 mekanikai műhely, 8 dohány-, 7 ásványviz-, 7 tégla-, 9 szeszgyár, továbbá sör- és hajógyárak. Az iparnál jelentősebb a kereskedelem. Az összes beviteli kereskedelemnek mintegy felel K.-n megy keresztül. A bevitel (1892) 107 825 700, a kivitel 31 449 000 norvég koronára rugott; a bevitel főcikkei: hús, szarvasmarha, zsiradék, rozs, kávé, cukor, liszt, déli gyümölcsök, pamutfonalak és szövetek, papiros, szén, vas, acél és gépek; a kivitelé: épületfa, faáruk, celluloze, gyufa, papiros, zab, bőrök, csontliszt, halzsír, jég, halak. A kereskedelmi hajóraj (1891) áll 104 gőzösből 37 341 tonna tartalommal és 297 vitorlásból 936 829 tonna tartalommal. Idegen hajó megérkezett (1891) 2300. Rendes gőzhajóösszeköttetés van London, Newcastle, Middlesborough, Grangemouth angol városokkal, továbbá Hamburggal, Brémával, Antwerpennel, Rotterdam, Amsterdam, Havre és Bordeauxval. A városban lóvasúton kivül elektromos vasutak is vannak. A tulajdonképeni város rendes és egyenes, nagyobbára 2 emeletes házakkal szegélyezett utcákból áll; ellenben a külvárosok (Pipervigen, Bergfierdingen, Hammersberg, Osló stb.) nagyobbára rosszul épültek; kivételt tesz azonban Homansbyen számos és pompás nyaralóival. Számos szép tere közül a jelentékenyebbek: a Grev-Wedel-, az Eidsvold-tér Wergeland költő szobrával. Ezen emlékszobron kívül van még János Károly lovas szobra a királyi kastély előtt, a Schweigaard-szobor, IV. Keresztély szobra Jacobsentől a Stomtorveten. A kiválóbb épületek a régi Agershuus erősség, falakkal és szép ültetvényekkel körülvéve; a város Ny-i végében az Oscarlot, az új palota, amelyről szép kilátás nyilik; a Gamle Akerskirke, a templomok közt a legrégibb (1150 előtti időkből); a gót szentháromság-templom; a kat. szt. Olaf-templom; a Megváltó temploma; az országház (Storthings-Bygning); a városháza, az új szinház stb. A kulturális intézmények: az 1813. megnyitott egyetemi öt fakultással, nagy könyvtárral (250 000 kötet, 1500 kézirat), csillagvizsgálóval, meteorologiai intézettel, fizikai szertárral és laboratoriummal, zoologiai muzeummal, botanikus kerttel, etnográfiai és gazdag régiségtárral; benne a tanítás ingyenes; a tanárok száma (1891) 53, a hallgatóké 1458. Továbbá a hadi iskola, katonai főiskola, technikai és rajziskola és több féle középiskola; a művészeti muzeum több mint 300, skandináv, hollandi és más külföldi festőktől származó festménynyel, szobrokkal, metszetekkel; a műiparmuzeum szintén értékes gyüjteménynyel; a Diechmann-féle könyvtár stb. A legkiválóbb újságok: a Dagbladet, Morgenbladet stb. K. újabb keletü város. IV. Keresztély Oslo leégése után 1624. vetette meg az alapját.
)
