Kovalevszky,
Kovalevszky, 1. György, orosz utazó, szül. Harkov kormányzóságban 1811., megh. Szt. Pétervárott 1868. Bányászati szempontból kutatott az ázsiai orosz birodalomban és utazásának eredményeit a Gornyi Zsurnálban irta le. 1847. Mehemed Ali megbizásából Fazoklba utazott az ottani aranytelepek megvizsgálására. Útleirása Utazás Afrika belsejébe cím alatt jelent meg (oroszul 1849). Utóbb Ázsiában jelentékeny gazdasági és politikai szolgálatokat tett hazájának.
2. K. Zsófia, családi nevén Krukovszky-Corvin, abból a lengyel családból, mely magát Hunyady Mátyástól származtatja; hirneves matematikus, szül. Moszkvában 1850 jan. 15., megh. 1890 febr. 10. Atyja, nyugdíjazott osztrák tábornok, szigoru angol nevelőnő gondjaira bizta leányait, kik között Zsófia csak titokban olvasgathatta Dosztojevszki és más orosz irók műveit; Dosztojevszkivel azután személyesen is megismerkedett. Regényes ifjuságának legérdekesebb része, midőn atyja ellenére külföldre akart menni, hogy véletlenül felfedezett tehetségeit kiképeztesse, titokban Kovalevszky Valdemár nevü egyetemi hallgatóval jegyezte el magát, azon föltétel alatt, hogy ez a platonkus szerelemmel beéri. Atyja utóbb belenyugodot a házasságkötésbe. 1869-ben Heidelbergába mentek az egyetemre, hol fiatal nő Kirchhoff, Königsberger, Du-Bois-Reymond Pál és helmholtz előadásait hallgatta és matematikával és matematikai fizikával foglalkozott. 1870 okt. Berlinbe ment, hol, rövid megszakítással 4 évig tartózkodott és Weierstrass vezetése mellett matematikai tanulmányokat folytatott. 1874. in absentia nyerte el a doktori címet Göttingában, mely célra disszertáció gyanánt Zur Theorie der partiellen Diferentialgleichungen címü értekezését küldte be, mely a Crelle-féle matematikai folyóirat 80-dik kötetében jelent meg. Ezen doktori értekezésen kivül még két más dolgozatot mutatott be a göttingai fakultásnak: Über die Reduction einer bestimmten Classe Abel'scher Integrale 3-ten Ranges auf elliptische Integrale (Acta mathematica 4-ik köt.) és Zusätze und Bemerkungen zu Laplace's Untersuchung über die Gestalt der Saturnusringe (Astron. Nachrichten 3-ik köt.). Ezután visszament hazájába, hol 1878 okt. 17. leánygyermeket szült, ki szüleit tulélte. Nemsokára azonban férje vagyonát szédelgő vállalatokban elvesztette és családját nyomorba taszítván, öngyilkosságot követett el. Érdekes életrajzát, melyben önéletrajza is benfoglaltatik, megirta barátnője, Leffler Sarolta svéd irónő: Sofie K. (Páris 1895). K. nehéz betegség kiállása után Berlinbe tért vissza, hol ismét Weierstrass mellett folytatta matematikai kutatásait. Egy időben irta meg Ueber die Brechung des Lichtes in cristallinischen Mitteln (Acta math. 6. köt.). Miután K. azt kivánta volna, hogy tudományát tanári székről érvényesíthesse, Mittag-Leffler Gusztáv svéd matematikus őt melléje, mint segédet (professeur agrégé) akarta a helsingforsi egyetemre hozni. Minthogy azonban időközben ő maga a stockholmi egyetemre hivatott, K.-t oly minőségben mint azt Helsingforsban tervezte, a stockholmi egyetemre neveztette ki. 1884. kezdte meg K. előadásait a stockholmi egyetemen és 1889. rendes tanárrá neveztetett ki. Ezen időben nyerte a párisi akadémián a Bordin-féle nagy díjat: Sur le probleme de la rotation d'un corps solide autour d'un point fixe (Acta math. 12. köt.). Tudományos hirnevét soká nem élvezhette, minthogy már néhány évvel később, 1891. hevesen fellépő tüdőgyuladásban meghalt. K. az egyetemen 12 előadási kurzust tartott, melyek közül a matematika és mekanika képviselve vannak. Matematikai művein kivül még szépirodalmi műveket is irt, melyek közül a svéd és dán és később orosz nyelven megjelent regény: A Rajevszkíj nővérek Oroszországban is méltó feltünést okozott (Pétervár 1893).
