Kossovich
Kossovich Károly, publicista s jogtudományi iró, szül. Ivánkán (Nyitra) 1803 dec. 16., megh. 1841 jun. 19. Alsóbb iskoláit Érsekújvárt s Nyitrán látogatta, bölcseleti s jogi tanulmányait a pozsonyi akadémián végezte. 1824-ben ügyvédi oklevelet nyervén, az 1825-27-iki hosszu országgyülésen volt jelen, mint Nyitra vmegye követeinek irnoka s kimerítő naplót vitt annak érdekes tárgyalásairól s folyton tanulmányozta választott kedvenc szakmáját, a jogfilozofiát s kodifikációt. Montesquieu Esprit des lois c. nagy művét jegyzeteivel kisérte s e nyomon irta meg Alapállítások s következtetések címü nagyobb munkáját s A birói hatalom gyakorlásáról szóló s egyéb jeles szabad szellemü értekezéseit, 1826. nyitra vármegyei aljegyzővé neveztetett ki s e hivatalát egész 1837-ig viselte; ő volt jegyző s előadó a legfontosabb küldöttségeknél s rendszeres munkáknál, különösen az országos összeirás, börtön- s dologház-rendezés, az éhség és inség elleni óvszerek stb. tárgyában s ekkori nagybecsü munkái ki is nyomattak Nagyszombatban (1832). A vármegyei fenyítő törvényszéknél négy éven át viselvén jegyzőséget, elméleti tanulmányaihoz járuló gyakorlati tapasztalások nyomán kezdte megirni Fenyítő törvényszerzés c. munkáját, melyen kora haláláig dolgozott, de amelyet be nem végzett. A műipar és kereskedelem hajdani állapotáról Magyarországon címü, az akad. történettud. pályamunkák 2. kötetében kiadott, s Az ősi javakról irt pályamunkáival 1837 s 1838. az akadémia első rendü jutalmait nyerte el s ezekkel a társaság nagyrabecsülését annyira kivívta, hogy egyazon nagygyülésen (1838) levelező s azonnal rendes taggá is választatott. Az utóbbi pályamunka benyujtása idején, cenzurai akadályok miatt ki nem adathatván, csak Tóth Lőrinc Jogtudományi és Törvénykezési Tárának 2. kötetében (1856) jelenhetett meg. Székfoglaló értekezése (1839) A magyarok védelmi rendszerét tárgyalta. Az akadémiában Zsoldos Ignác r. tag tartott felette emlékbeszédet 1841 szept. 5. Említett munkáin kivül vég A nemzetek had- és békeviszonyairól szóló emlékiratot terjesztett az akadémia elébe (1840).
