Kegyesrendiek,
Kegyesrendiek, másként piaristák v. ájtatos rendiek, az ifjuság oktatására alapított tanítórend. A rend alapítója a spanyol származásu Kalazanti szt. József (l. Calasanza), szül. 1556 szept. 11-én. III. Kelemen pápa az új intézményt csakhamar egyházilag szabályozott testületté (congregatio) változtatta; V. Pál pápa «az Isten anyjáról nevezett szegény, kegyes iskolának» (Scholae Piae pauperum a Matre Dei) nevezte el. XV. Gergely 1621. a kegyes iskolákat valóságos szerzetesrenddé emelte. Később X. Ince pápának 1646-iki breveje értelmében a kegyesrend ismét egyszerü kongregációvá tétetett, mig IX. Kelemen pápa 1669-ben újból szerzetes-renddé emelte, amióta a rend szervezete mit sem változott. Hazánkban a K. 1665 óta működnek és pedig 1665-1691. lengyel, majd 1695-1721. német kormányzók alatt. I. Károly király alatt az 1715. CII. t.-cikkel honosítva, a rend magyarországi része különválván, 1721-től önálló rendi tartománynyá lett, amelynek Zajkányi Lénárd volt első főnöke. Ferenc császár 1807. a székesfehérvári őrkanonoksághoz tartozó javadalmat a rendnek adományozta. Midőn II. József császár 1781-től kezdve hazánkban 700 kolostort eltörölt, a kegyesrendi is azon kevés szerzethez tartozott, amelyekkel a császári rendelet kivételt tett. Jelenleg 24 gimnázium és 5 elemi iskola áll a kegyestanítórend vezetése alatt. Jelenleg, Lévay Imre (l. o.) tartományi főnök elhaltával (1895 máj. 20.), Frank Ferenc a budapesti házrend számvevője, budapesti házfőnök vezeti ideiglenesen a rend ügyeit. Rendi öltözetük a jézustársaságiakéval mindenben teljesen megegyezik.
