Kambri-szisztéma,
Kambri-szisztéma, a paleozoi vagy geologiai első kornak lerégibb rétegcsoportja, mely közvetlenül az őskor vagy archei kor paláira telepszik, fedőjeként pedig a legalsó szilur-szisztémabeli rétegek szerepelnek. A név «Cambrier» nevü ó-birt néptörzs után készült, lévén ezek Britannia legrégib népe, e szisztéma pedig a legrégibb kövületeket rejtő rétegcsoport a Földön. Angliában helyenként 3000 m. vastagságu. Zöldesszürke, feketés v. vereses agyagpala és homokkő képezi legfőképen anyagát. Növények közül kizárólag csakis fukoidok ismeretesek e szisztémából, helyenként azonban még ezek is kétségesek. A fauna a kezdetleges állapotokhoz képest már feltünő gazdag. Vak trilobiták közül különösen nevezetesek: agnostus, paradoxides, olenellus, asaphus, olenus stb., a brachiopodák közül: lingula, lungulella, obolus, discina stb. Elszórva és igen alárendelten találni spongya-, meduza-, féreg- és cephalopoda-maradványokat. Halak, édesvizi és szárazföldi állatok akkor még nem éltek. Fel szokták osztani alsó-, közép- és felső-Kambri-szisztémára. Hazánkban teljesen hiányzik. Britannián kivül erősen van kifejlődve Skandináviában, É.-Franciaországban, Belgiumban és Csehországban, továbbá hatalmasan É.-Amerikában. Nevezetes, hogy egyrészről az észak-európai meg csehországi, másrészről az európai és az észak-amerikai K. között lényeges eltérések vannak. Régebben (sőt egyes geologusok még ma is) a K.-beli rétegeket a szilus-szisztéma alsó emeletéhez sorozták és nem különböztették meg mint külön szisztémát. É.-Amerikában a Felső-tó vidékén a gazdag réztelepek, valamint az ezüstelőfordulások K.-beli rétegekben vannak.
