Kamaragrófok,
Kamaragrófok, az Árpád- és vegyeskorban a pénzverés, bányabér és kamarai nyereség beszedésére alkalmazott főtisztviselők. Más nevek alatt: bányagróf, királyi kamara grófja és mestere, kamarai nyereség grófja, pénzverési elnök. Ezek alá voltak rendelve a pénzverők, pénzcserélők, pénzváltók, adókivetők és behajtók, kik mindnyájan a kincstárnok v. főkamarás, később a kamara elnöke kormányzata alatt állottak. (V. ö. Rupp, Magyarország akkorig ismeretes pénzei. II. 159.) Székhelyeik voltak: Pozsony, Visegrád, Buda, Székesfehérvár, Esztergom, Pécs, Szerém, Nagybánya, Körmöc, Selmec, Gölnicbánya, Szomolnok, Kassa, Rozsnyó, Lőcse, Verőce, Szeged, Zágráb, Nagyszeben, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Segesvár, Nagy-Enyed, melyek mint pénzverő helyek oklevélileg igazolhatók. L. még Főkamaragróf.
