Kalkopirit
Kalkopirit (rézkovand), a leggyakoribb s a legfontosabb rézérc; összetételére nézve réz-vas-szulfid (Cu4FeS2); réztartalma 34,6%, vastart. 30,54%; néha szelénnek vagy talliumnak nyomait is találni benne. Réztartalomra nézve vannak ugyan gazdagabb ércek, de gyakoriságánál fogva belőle olvasztják ki a legtöbb rezet. Leggyakrabban mint primer képződmény kisebb-nagyobb tömegü teléreket alkot, de sokszor találni hintve is; szerkezete többnyire vaskos, határoztatlanul kristályosan szemcsés, tömött, néha szőllőded, veséded, cseppkőforma és gumós alakokban. Kristályok sem ritkák, de nem könnyü alakjainak meghatározása, amiért régebben szabályos rendszerbelieknek tartották, ma négyzetes rendszerbelieknek tekintik. Az oktaéderforma kristályok tulajdonképen a pozitiv és a negativ szfenoid kombinációi; gyakoriak az ikrek s pedig nemcsak kettősek, de többszörösek is. Kohótermékek között is akadtak szép kristályaira; apró kristályokat a margitszigeti artézi kút vizét elvezető vizcsövekben is találtak. Mesterséges úton is állíthatók elő K. kristályok. Sárgaréz szinü, néha aranysárga, piritre emlékeztet, de nem oly kemény (k. 3,5-4,0), csiszolva nem ad tüzet; gyakran van kékesre vagy tarkára futtatva, mi onnan van, mert felületén covellin (CuS) képződik. Karca zöldesfekete; fs. 4,1-4,3. Hazánkban Szomolnokon, Gölnicbányán, Úrvölgyön, Rézbányán, Szászkabányán, Selmecbányán, Oláh-Láposbányán, Balánbányán stb. nagyobb mennyiségben terem és bányászat tárgya.
