Káliumbijodát,
Káliumbijodát, savanyu jódsavas kálium, KH(JO3)2. E sót v. a káliumjodát és jódsav vegyületének, vagy ha a jódsavat többalju savnak vesszük, a jódsav savanyu sójának tekinthetjük. Célszerü előállítása a. m. gyógyszerkönyv szerint a következő: káliumklorátot (15 sr.) és jódot (16) vizzel (80) leöntünk, és a folyadékot igen kevés salétromsavval (0,2) megsavanyítva addig melegítjük, mig a jód tökéletesen feloldódott. A forró oldatból a K. a kihüléskor kikristályosodik, és vizből való átkristályosítással megtisztítható. Szintelen, erősen fénylő kristálykákból áll, hideg vizben nehezen (75 sr.), mig forróban könnyen oldódik, miért is átkristályosítással igen tisztán előállítható. A só vizes oldatához fölös káliumjodidot és sósavat vagy kénsavat elegyítve, határozott mennyiségü jód válik ki és pedig egy molekulája 12 atom jódot tesz szabaddá.
KH(JO3)2 + 10 KJ + 11HCl = 12 KCl + 6H2O + 6 J2
E sót térfogatos analitikai célokra még 1863. Than K. tanár ajánlotta. Igy különsen a jodometriában használják. Ugyanis a jódoldat egyrészt, mivel az árubeli jód nem egészen tiszta, másrészt mivel az eltartáskor megváltozik, legelőnyösebben helyettesíthető a K. oldatával, mely igen pontosan készíthető és gondos eltartáskor semmit sem változik. A térfogatos analizisben leghasználatosabb az 1/10 normál jódoldat; ezt célszerüen oly oldattal helyettesítjük, amely 3,24 g. K. annyi vizben való feloldása útján készül, hogy az oldat éppen egy liter legyen. Ha ez oldatból határozott térfogatot lemérünk és hozzá káliumjodidot és sósavat v. kénsavat felesben elegyítünk, annyi jód válik ki, mint amennyi a szabad jód, a vele egyenlő térfogatu 1/10 normál jódoldatban. Igy tehát az 1/10 normál K.-oldat különösen a nátriumtioszulfát-oldat tartalmának megállapítására, illetőleg annak ellenőrzésére alkalmazandó. Az 1/10 normál nátriumtioszulfát-oldattal végezzük ugyanis rendesen a jodometriás méréseket. Előnyös sajátságainál fogva az 1/10 normál K.-oldat a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos.
