Kalinka
Kalinka Joákim, ev. szuperintendens, szül. Teplán 1600 körül, megh. Zittauban 1678. Gradnán, Rajecen és Illaván volt lelkész, ez utóbbi helyen 1637-től. Mint idevaló lelkészt s egyúttal az Ostrosith-család udvari papját, 1646 febr. 15. a bittsei egyházkerület szuperintendenssé választotta. 1671 jul. s újra másfél év mulva a pozsonyi delegatum judicium maga elé idézte, mivel Drabik (l. o.) ellene is terhelőleg nyilatkozott vallomásaiban. A zaklatás miatt elhagyta hazáját, Poroszországba ment s visszatérése nem is nyert azután engedélyt. Művei: Lemma funerum (Halotti beszéd Ostrosith János felett, Trencsén 1637); Verus mundus vere piae et mundae matronae (Tút halotti beszéd, Trencsén 1648); De jejunio. Kéziratban is több munkája maradt, köztük néhány egyháztörténeti érdekü. V. ö. Kvacsala János, K. J. első vizsgálati fogsága (Prot. Szemle 1890).
