Kaktuszfélék
Kaktuszfélék
KAKTUSZOK ÉS KAKTUSZTERMETŰ KÖVÉR NÖVÉNYEK.
)
(növ., Cacteae, Cacteceae, l. a mellékelt szines képet), a kétsziküeknek v. 1300 fajt számláló családja; helyzete a rendszerben mindeddig bizonytalan. A bojtvirágfélék, egresfélék, golgotafélék mellé sorozzák, de legtöbben az első rend és a sokanyásak közé helyezik és kaktuszvirágnak (Cactiflorae, Opuntinae) néven renddé is emelték. A K. legtöbbje cserje; leveletlen, tüskés-bibircsü, húsos-leves szára jobbadán tömzsi, majd egészen összekuporodik, majd elágazó, de minden ágával fölfelé törekvő barázdás oszlopsorozattá, v. szétterülő, levélformáju bokorrá nő. Valóságos levelük ritkán marad meg (Peireskea); a legtöbbé bokrosan csoportosodó tűkké nyulik, meres tüskévé szárad vagy egészen elsatnyul. A levél működését a zölden maradó szár végezi és ez mindig duzzadt és leveses. Kelyhök számos levele nem örvösen, hanem csavarirányosan sorakozik és a legbelsők már a szintén ily vonalban sorakozó szirmokhoz hasonlók, ezeken bizonytalan számu, de sok him áll. A virág alatt levő magrejtő látszólag csupán a szár mélyedése; hosszu oszlopos bibeszálán változó számu bibe áll. Gyümölcse ugyanannyi soru, sokmagu bogyó, gömbölyü, illetve gyüszüs, számos maggal. A K. hazája Amerika; csupán egy Rhipsalis-faj való Dél-Afrikába. Leginkább a forró égövet lakják, de itt és másutt verőfényes kiaszott helyeken, sziklákon tenyésznek. (Opuntia Fügekaktusz Tourn.), 200 fajjal Amerika forró vidékén. Szára meg az ágai lapos v. hengerded, tojásdad v. hosszukás, sima v. tövises darabokból alakulnak, ellenben a levelei apró, húsos, hengerded, némely Seduméra emlékeztető s lehulló testecskékké alakulnak. Tövise kétféle, sertenemü és nagyobb. Virága tövises szemölcsökből ered, rózsa-alaku,
Fügekaktusz
