Kairo

Teljes szövegű keresés

Kairo (El Kaiber), Egyiptom fővárosa és a kormány székhelye, a Nilus jobbpartja közelében (1800 m.-nyire), nem messze azon helytől, ahol a Nilus a rosettei és damiettei ágra oszlik, az É. sz. 30° 2' 17" és a K. h. 31° 26' alatt, a Dsebel Mokattam Ny-i lejtőjén. K-en és D-en sivatag és romokban gazdag terület, Ny-on pálma- és szikomorusz-szigetek, É-on termékeny földek környékezik. Lakóinak száma az 1882-iki népszámlálás szerint 368,108, jelenleg 400,000-re becsülik, akik fellah-k, koptok, törökök, arabok és idegenek; ezek száma 21,600, köztük 7000 olasz, 3-4000 görög és francia, 1600 osztrák és magyar, ugyanannyi angol stb. A város hosszukás négyszög alaku; ÉD-i irányban hossza 5, KNy-i irányban pedig 2,5 km. A Khalig nevü csatorna egész hosszában átszeli, amelyen számos, nagyobbára kőhid vezet át. Négy nagy tér van benne: ÉNy-on az Eszbekieh (82,000 m2), szép ültetvényekkel, a civilizált világ találkozó helye; Birket-el-Fil az arab városrész közepén, Rumeileh és Karameidan a város DK-i részében, a citadella lábánál. Hosszában és keresztben K.-t több széles, makadámos, fasorokkal szegélyezett és fényesen megvilágított utca (szekkeh) szeli át; ezek közt a Muszki és ennek folytatása a Rue Neuve (összesen 1,5 km.), továbbá a 2 km. hosszu Mehemed-Ali-körut a forgalom főútja, amelyet 1889. törtek át, a legjelentékenyebbek. A főutcákból jobbra-balra sikátorok (derb) vezetnek, a melyek közül soknak be- és kijárata kapuval zárható el. Több ilyen sikátor városnegyedet (haret) alkot, amelyeket a bennök lakókról neveznek el; ilyen negyedek: a koptoké (Haret-en-Nazsszrah), a zsidóké (Haret-el-Yahud) stb. Legszebb városrész az európaiaké (Iszmailijeh). Ámbar 1866 óta K. nagy átalakuláson ment át és mindinkább hasonlóvá lesz az európai nagy városokhoz, még számos az olyan szűk utcája, amelyben a házak keleti jellegöket teljesen megtartották. (Egy erkélyes régi ház képét l. Erkély VI. köt. 361. old.) A földszintjök kőből, az emeletek (2-3) téglából épültek; fedelük lapos; ablakrácsaik (rosán v. gyakrabban mesrebieh) oly közel vannak egymáshoz, hogy egyiknek lakója a másikát elérheti. A legszebb épületek a kormány-, alkirályi és követségi palotákon, a nagy hoteleken, operaházon kivül a mecsetek, amelyeknek száma összesen 523; név szerint a 877. Ahmed ibn Tuluntól a mekkainak mintájára épült, csúcsívekkel ellátott mecset; a Hakim-mecset (1093. fejezték be); a Hasszn szultán mecsetje, az arab építészet valódi remeke, 86 méter magas minarettel; a csinos Szejide-Zenab-mecset; a több mint 400 oszloppal díszített Azhar-mecset; a citadella mecsetje; az ugynevezett alabastrom-mecset Mehemed Ali síremlékével, a Szaladin idejéből való mély Jusszuf- (József-) kúttal. Mindezen mecsetek mellett meglehetősen jelentékeny könyvtárak is vannak. A régi körfalak részben ledöntettek, részben magában a városban vannak; de kapui közül még több áll; ezek közt az érdekesebbek: a Bab en-Naszr, amelyen át a Mekka-zarándokok vonulnak ki a városból, a Bab-Zuveilek stb. K. környékének érdekes épületei még a meglehetősen düledezett Al-Asref és Kait-bej nekropolisok. A mecsetek mellett levő könyvtárakon kivül nagy könyvtár a khediveé, amely 1870. alapíttatott és jelenleg több mint 40,000 kötetből és különösen értékes arab kéziratokból, főképen pedig drága korán-példányokból áll. egyéb tudományos intézetek az Institut égyptien és a Földrajzi társaság. Az élénk forgalom középpontjai a nagyszámu bazárok. Ilyenek: a Szuk el-Attarin, a fűszerkereskedők piaca, a Szukkarijeh cukor, sütemények és gyümölcsök eladására, az arany- és ezüstművesek meg szőnyegkereskedők bazárja egy szép, régi arab ház udvarán stb. A nagykereskedés helye a Gamelijeh-utca. Újabban K.-t enyhe éghajlatánál fogva (évi középhőmérsék 21,3°, a januáriusé 12,1°, a juliusé 29°) klimatikus gyógyítóhelyül is használják. A város közelében van Bulak (l. o), Heluan-fürdő (l. o.) és a gizehi piramisok, végül Ó-K. v. Fosztat az Amru-mecsettel és egy kopt Mária-templommal. Midőn 640. Amru Egyiptomot elfoglalta, egy Babilon nevü helység mellett felütötte sátrát, felépíttette a róla elnevezett mecsetet és így megalapítota Fosztatot (Meszr el Atikeh), vagyis Ó-K.-t. 969. a mostani K.-nak Gouher, a fatimidák vezére vetette meg alapját, és 973-ban ide tették át székhelyüket a fatimidák. A legrégibb rész, az El-Kaszrein, volt Szaladinnak is székhelye, aki 1176. a régi téglafalak helyett kőfalakat építtetett és aki először engedte meg a keresztényeknek a K.-ban való letelepedést. El-Guri építtette 1500. a kő vizvezetéket. 1798 jul.22. Napoleon hadai szállották meg K.-t, de Napoleon eltávozta után nemsokára ismét el kellett azt hagyniok. V. ö. Pharaon, Le Caire et la Haute-Égypte (1872); Lane-Poole, Caire, Sketches of its hist.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT