Kahlenber
Kahlenber (Szárhegy), a Bécsi-erdőnek a Duna mellett, Bécs és Klosterneuburg közt emelkedő 428 méter magas hegycsúcsa, amelyet szép erdők és a Bécsi-medencére nyiló gyönyörü kilátás tesznek ismeretessé. Nussdorf felől Grinzing és Krapfenwaldt állomások érintésével fogaskerekü vasut vezet rá föl; csúcsán a kis Josefsdorf mellett, szabad téren egy nagy hotel épült; emellett van a Stefaniewarte, ahonnan a legszebb kilátás nyilik. Újabban számos és szép nyaraló is épült rajta. Még közelebb van a Dunához, az annak medréből meredeken kiemelkedő Leopoldsberg (420 m.), a Bécsi-erdő végső kiágazása; ezen állott egy régi kastély helyén azon templom, amelyben 1683 szept. 3. a szövetséges hadsereg isteni tiszteletet tartott, mielőtt a török hadseregre a döntő csapást mérte volna. Leopoldsbergről szép a kilátás.
A monda szerint itt élt 1330 körül Weigand von Theben pap, Kegyes Ottó herceg kegyeltje és űzte bohó tréfáit. A «Pfaff vom Kahlenberg» ezen bohóságait - melyekben a költöttet nem lehet a történeti alappal biró valótól megkülönböztetni - később, valamivel a XV. sz. kezdete előtt, Frankfurter Fülöp összegyüjtötte és versekbe foglalta. Már a legelső reánk maradt ide vonatkozó nyomtatvány: Geschichte des Pfarrers vom Kahlenberg, noha 1500-nál előbbi keletü, mégis már csak az eredetinek megcsonkított szövegét tartotta fenn, mint azt egy ó-német nyomtatvány, s az ennek alapján készült angol Parson of Kalenborow prózai töredékei mutatják. Tárgyát feldolgozta Grün Anasztáz is: Pfaff vom Kahlenberg (Lipcse 1850) c. művében. V. ö. Ebeling F. W., Die Kahlenberger (Berlin 1890).
