Juta
Juta (Jute, l. a mellékelt képet). Az indiai corchorus (l. Boglarrózsa és Jutalen) családhoz tartozó kétlaki növény rostszála, mely 3-4 méter magasra nő. A növény szárait a mag érése előtt levágják, leveleitől megtisztítják s csak néhány napig áztatják folyóvizben, mert ekkor háncsa könnyen válik le. A háncsot a fás részekről kézzel nyuzzák le s nem vetik alá a törésnek s tilolásnak. Feldolgozása következő: A J. a kereskedelemben összesajtolt csomagokban fordul elő, ezért első sorban lazítás céljából durván recézett hengerpáron bocsátják át; ezután törékenységének csökkentése céljából halzsirral s vizzel permetezve, fekve hagyják.
1. ábra. Lágyító gép.
A további feladat a J. merevségének csökkentésében áll; ezt az 1. ábrán látható hengersorozatban való átbocsátással érik el. A folyton finomabban recézett hengerek a J.-t sokszorosan meghajlítják s ezáltal puhítják. A puhított rostszálakat kétszer kártolják. Az első kártoló gép a 4 méteres rostszálakat közel 0,5 méteres darabokra tépi; de a kártolást illetőleg a párhuzamosítást tökéletlenül végzi, ezért ezen gépet nagyoló vagy előkártolónak nevezik.
2. ábra. Nagyoló kártoló.
E gép lényege s működése a 2. ábra szerint abban áll, hogy az etető asztalra helyezett anyagot S henger az S vájuval fogvatartja, a T fődob pedig keféli. Minthogy az S henger lassan forog, a rostszál lelógó részének hossza mindig nagyobb lesz, de mihelyt A1-ig ér, ennek kártjaiba akad s ekkor a T dob kártjai fokozatosan széttépik. A széttépett rostszálakat T dob keféli azaz kártolja. Az A1-be akadó szálak G1 s W1 hengerek segélyével ismét a fődobra kerülnek, hogy A2 alól kiszabaduló szálak D1 vagy D2 leszedőbe akadnak, amelyekről w1 w1 vagy w2 w2 hengerpárok fátyolszerü alakban távolítják el.
3. ábra. Egyengető kártoló.
E fátyol B1 tölcsérszerü vezetékben összehajlik s szalagot alkot, mely K kannában halmozódik fel. A nagyoló-kártoló kártjai falécekbe vert szegekből állanak. A nagyoló-kártoló gépről nyert szalagokat a 3. ábrán látható egyengető kártolón ujból kártolják. Ezen kártológép etetése céljából számos kannát helyeznek az asztal elé, avagy előbb több szalagból bundát alkotnak s ezt helyezik el az etető asztal elé, mint L1 betü alatt látható. Az etető asztalról S etető henger továbbítja az anyagot a T dobhoz, amely A1 A2 A3 A4 munkásokkal közösen kártolja, azaz lazítja, párhuzamosítja s egyenletesen szétosztja a szálakat és a kellőleg kártolt anyagot D1 v. D2 leszedő hengernek adja át. A leszedő hengerekről az anyagot épugy, mint a nagyoló kártolónál, hengerpár távolítja el, amelyet azután szalaggá egyesítve kannákban halmoznak fel.
4. ábra. Nujtógép.
A kártolt szalag egyenletességének fokozása nyujtás segélyével érhető el, miért is 3-4 szalagot egyesítve 3-4 szeresre nyujtják, még pedig a 4. ábrában jelzett géppel, amelynél a nyujtó hengerek között a szalagot F tűslécekből alkotott lánc támasztja. A szalagokat ily nyujtó gépen 3-szor kezelik; ezt követőleg az 5. ábrán látható előfonó-gépre (fleyer) hozzák, amelynél először is a tűslécekkel felszerelt nyujtó készüléken, azután pedig az f szárnyas orsón áthaladva az e csévére kerül a szalag. Ezen gépnél az f jelü orsókat B1 állvány részben elhelyezett fogazott kerekek hajtják, az e csévéket pedig a B mozgó asztalra helyezett kerekek. Az előfonó gépről nyert terményt a water orsóju fonógépen (l. Fonás) fonják meg. Igen gyakran cérnázni is szokás a J.-fonalakat; ez esetben a 6. ábrán látható szárnyas orsóju gépet használják, mely a fonógéptől csak abban különbözik, hogy nyujtó feje nincs, miért is az egyesített fonalak d etető hengeren áthaladva jutnak a water-orsóhoz.
5. ábra. Előfonógép
A juta-behozatal hazánkban háromféle alakban történik, t. i. nyers állapotban, fonal és kész áru gyanánt. Az 1893-ik évben behozatott nyers állapotban 96670 q 1836730 frt értékben és pedig nagyobbára Nagy-Britannia- és Elő-Indiából, utóbbi helyről egymagában 1525073 frtnyi értékben. Juta-fonal behozatott ugyanezen időben 2465 q 78880 frt értékben, és pedig nagyobbára Ausztriából, Német- és Angolországból; végül kész jutaáru behozatott 12741 q 779205 frt értékben; tulnyomó részben Ausztriából és kisebb részben Angliából. Összes behozatalunk tehát ezen cikkben 111876 q 2694815 frt értékben.
6. ábra. cérnázó.
A J. fehérítése. A J. anyaga Gross és Bevan szerint a cellulozának egy sajátságos származékából az u. n. bastozából áll, mely ugy viselkedik, mint olyan celluloza, melyet csersavval pácoltak. A J. rostja savak iránt rendkivül érzékeny. Alklórossavas sóknak erős oldatai is káros hatást gyakorolnak reá. A J.-t rendszerint alklórossavas nátriummal fehérítik. A fehérítést tökéletesíthetjük az által, ha a fehérített J.-t nátriumbiszulfittal áztatjuk és magasabb hőmérsékletnél kiszárítjuk. A J.-t különben ugy is fehéríthetjük, ha elsőbb káliumpermanganáttal, azután kéndioxiddal kezeljük. A hidrogénszuperoxid a J.-nál is előnyösen alkalmazható.
