Juste
Juste (ejtsd: zsüszt) Tivadar, belga történetiró, szül. Brüsszelben 1818 jan. 11., megh. u. o. 1888 ang. 11. Hosszabb idő óta a régiségek muzeumának igazgatója és a hadi iskolának történet-tanára volt. Nagyszámu történeti műve első sorban Belgiummal, a Németalfölddel és Franciaországgal foglalkozik. Említésre méltók: Histoire populaire de la Belgique (Brüsszel 1838); Histoire populaire de la Belgique (Brüsszel 1838); Histoire de la révolution française (1839); Histoire du Consulat et de l'Empire (1840); Histoire de Belgique (1840, 4. kiad. 1868, 3 köt.); Essai sur l'histoire de l'instruction publique en Belgique (1844); Précis de l'histoire du moyen-âge considérée dans ses rapports avec la Belgique (2. kiad., 3 köt.) és De l'histoire moderne (1845, 4. kiad. 1873); Histoire de la révolution belge de 1790 (1846, 3 köt., uj kiad. 1858, e cimek alatt La révolution brabançonne 1789 és La république belge 1790); Charles V. et Marguerite d'Autriche, 1477-1521 (1858); Histoire du congres national de Belgique, ou de la fondation de la monarchie belge (1850, ném. is, 3. kiad. 1880, 2 köt.); Histoire de la révolution des Pays-Bas sous Philippe II. (2 rész, 1855-63, 4 köt., uj kiad. 1885, 4 köt.); Les Pays-Bas sous Charles V. Vie de Marie de Hongrie 1505-58 (1855, 2. kiad. 1861. Ezt Szász Károly magyarra fordította, Budapest 1869, Ráth); Vie de Marnix de Sainte-Aldegonde (1858); Christine de Lalaing, princesse d'Épinoy (1861); Le comte d'Egmont et le comte de Hornes (1862); Le comte de Mercy-Argenteau (1863); Histoire des États-généraux des Pays-Bas (1864, 2 köt.); Le soulevement de Hollande en 1813 et la fondation du royaume des Pays-Bas (1870); La révolution belge de 1830 (1872, 2 köt.); Guillaume le Taciturne, d'apres sa correspondance et les papiers d'État (1873); Précis d'histoire contemporaine 1815-71 (1875); La rivalité de la France et de la prusse (1877); Pierre le Grand, son regne et son testament (1877); Léopold I. et Léopold II., rois des Belges (1878); Le congres national de Belgique 1830-31 (1880); Le Panthéon national (1881); La révolution de juillet 1830 (1883); Les fondateurs de la monarchie belge (1865-81, 27 köt.) életrajzokban. I. Lipót király életrajza németül is megjelent (Gotha 1869). Tagja volt a belga és több más akadémiának is.
