Jurányi
Jurányi Lajos, botanikus, egyetemi tanár, az egyetemi növénykert igazgatója, született Nyiregyházán 1837 aug. 25. A gimnázium alsó 4 osztályát u. o. atyja vezetése alatt végezte, ki ág. ev. pap és a gimnáziumnak igazgató-tanára volt. Ő vezette be a botanika elemeibe is. A gimnázium felső osztályait Eperjesen végezte és Hazslinszky hatása alatt vonzalma a természettudományok iránt egészen megszilárdult. 1856 őszén a pesti egyetemen az orvostudományok hallgatója lett s a vidéken füvészkedett. 1862. orvosdoktor, 1863 őszén az orvoskari tanártestülettől a Schordan-féle ösztöndijat elnyervén, az első évet az alapítvány értelmében Bécsben töltötte és növényanatomiai és fiziologiai tanulmányokkal foglalkozott. Az 1864-65. tanévben tanulmányait Jenában Pringsheim alatt folytatta, s itt mint tanársegéd is működött. Hazatérvén, 1866-ban a pesti egyetemen a növénytannak rendkivüli, 1870. rendes tanára, 1871. a. m. tud. akadémia levelező, 1882. rendes tagja lett. Munkái magyar nyelven a természettudományi társulat Közlönyében, Pótfüzetében és Emlékkönyvében meg a m. tud. akadémia Értekezéseiben és Értesítőjében, németül pedig Pringsheim Jahrbücher-ében, a Botanische Zeitung-ban jelentek meg, s a következők: A Vaucheria geminata ivarszervei (Term.-tud. Közl. V.); Jegyzetek a növénybonc- és idomtanból (Pest 1868); A Ceratozamin-himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról (Pest 1870); Über den Bau und die Entwickelung des Pollens bei Ceratozamin longifolia (Botan. Zeitung 1870); Ueber Psilotum (Botan. Zeitung 1871); Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamata (Pest 1871); Az oedogonium diplandrum termékenyített petesejtjéről (u. o. 1871); Über die Entwicklung der Sporangien und Sporen der Salvinia natans (Berlin 1873); A Salvinia natans Hoffm. spóráinak kifejlődéséről (Budapest 1873); A Tmesipterisről (Értek. 1875); Ujabb adatok a Gymnospermák himporának ismeretéhez és A sejtmag átalakulása és alkatáról (Akad. Értek., Budapest 1884); Über den Pollen der Gymnospermen; Beobachtungen über Kerntheilungen (Budapest 1885); A magvak csirázásáról (Emlékkönyv 1892); A mag szerkezete és a csira keletkezése (XVII. Pótf.).
