Jordán
Jordán (héb. Jardén, mostani arab neve Es Séria a. m. itatóhely), Palesztinának egyetlen nagyobb folyóvize, melynek medre mélyebben fekszik a tenger szinénél. Vizét azok a patakok szolgáltatják, melyek a nyár derekán is havas Hermonról (2860 m.) jönnek. Felső folyása kettős: egyik forrása Banias falutól jön, a másik Tell el Kaditól (régente az egyik Caesarea Paneas, a másik Dan); ehhez a 'Naht Hasbani, s a három együtt folyik a mocsáros Ard-el-Huleh völgyön keresztül, majd keresztülszeli a Bahr-elHuleh tavát és meglehetős magasságból (2 m.) számos vizesésben szeli át alig 17 km. köves völgyét, s igy ömlik a Genezareth és Tiberias tavában. Ez az igazi J., mely a tóból való kilépése után körülbelül 25 m. széles. Itt vezet rajta keresztül a «Jákobb lányainak hidja» (Dzsiszr Benát Jakub) ősrégi hidépület, melyről nem tudni, mikor készült. A Genezareth tavát elhagyva, a folyó ugyancsak gyorsan kigyózik az El Gher sikságon végig (105 km. uton folyásának hossza az ut háromszorosát adja). 10 km.-nyire a tóból való kilépésétől van rajta a második (arabos eredetü) hid, Jericho közelében (ott, hol Keresztelő szt. János az üdvözítőt megkeresztelte), a harmadik, modern vashid (35 m. hosszu, 3 m. széles, 3,5 m. magas; épült 1885 jan. 27.). Itt szoktak a zarándokok (kivált husvétkor) tömegesen fürödni. Végre két torkolaton a Holt-tengerbe ömleszti vizeit, még pedig az északi oldalon. Összes hossza 215 m., esése ezen az uton nem kevesebb, mint 914 méter; fontosabb mellékfolyói a Jabbok (l. o.) és a Seriat el 'Menadhire.
