Joinville, 1.
Joinville, 1. Ferenc Ferdinánd Fülöp Lajos Mária, Orleans hercege, Lajos Fülöp királynak és Sziciliai Mária Amália hercegnének harmadik fia, szül. Neuillyben, 1818 aug. 14. 1834. kezdette pályáját a francia hajóhadon. 1838. részt vett a mexikói, 1845. pedig a marokkói expedicióban. Parancsnoka volt a La belle Poule naszádnak, mely 1840. Napoleon hamvait hozta haza Szt. Ilona szigetéről. Az 1848. forradalom kitörésekor öcscsével Aumale herceggel Angolországba távozott. 1861. Amerikában ment fiával, Penthievre herceggel, unokaöcscsével, a párisi gróffal és Chartres herceggel és részt vett ott Mac Clellan alatt a polgárháboruban. Az 1870-71. német-francia háboru kitörésekor kardját ajánlotta fel Napoleon császárnak; ajánlatát azonban a császári kormány éppen ugy, mint később a köztársaság vezérférfiai visszautasították és midőn J. ennek dacára álnév alatt Chanzy seregébe lépett, Gambette őt kiutasította. 1871. febr. képviselővé választották, helyét azonban csak dec., a számkivetési rendelet visszavonása után foglalhatta el a nemzetgyülésben. 1886. az összes, egykoron Franciaország fölött uralkodott családok ellen irányuló törvény értelmében altengernagyi rangjától megfosztották. Értekezései összegyüjtve, Études sur la marine et récits de guerre c. alatt 1859. jelentek meg (Páris). Kiadta még a La guerre d'Amérique, canpagne de Potomac (1862. és 1872.) és az Encore un mot de sadowa c. munkát (1868); legujabban pedig kiadta (1894) emlékiratainak (Vieux souvenirs (1840-48) I. kötetét, melyben nagy mérséklettel szól a mult eseményeiről. 1843 máj. 1. nőül vette I. Pedro, Brazilia császárjának Franciska nevü leányát (szül. 1824. aug. 2.), akitől leánya Franciska (Chartres herceg neje) és (1845. nov. 4.) fia Péter, Penthievre hercege született.
2. J. János, sieur de a franciák első jelentékenyebb történetirója, született 1224., megh. 1318 jul. 11. J. régi nemesi családból származott és mint IV. Thibaut, navarrai királynak és Champagne grófjának senechalja, 700 fegyveressel vett részt IX. Lajosnak 1248. indított kereszteshadjáratában. Histoire de saint Louis c. műve, mind előadásának szépsége, mint történelmi hűségénél fogva egyaránt becses forrásmunka (kiadta Ducange, Páris 1668; ujabban kiadta Michel, 1867. és Wailly 1883). V. ö. Didot, Études sur la vie et les travaux de Jean de J. (Páris 1870) és a Szent Lajosról (IX.) szóló irodalmat.
