Jena,
Jena, város Szász-Weimar-Eisenach nagyhercegség Apolda járásában, a Saale balpartján, vasut mellett, (1890) 13 449 lak., üvegcsiszolással és üvegtechnikai laboratoriummal. J. jelentősége egyetemében és történelmi emlékeiben van. Az egyetem a Frigyes János választó-fejedelem által 1548. a lutheránus vallás ápolására alapított gimnázijmból fejlődött ki és mint egyetemet 1558 febr. 22. nyitották meg; virágzása kora 1787-1806 közé esik; ezen időben itt tanított Fichte (1794-99), Schelling (1798-1803), Hegel (1802-1807), Oken (1807-19) és Schiller. Jelenleg 91 docens tanít, hallgatóinak száma pedig (1893-94) 655. Az egyetemi épületben (egykori kolostorban) van a tantermeken és aulán kivül az anatomiai intézet és muzeum, a fiziologiai intézet, hozzá tartozik még az egyetemi könyvtár (200 000 kötet), a botanikus kert, különböző egyéb intézetek, laboratoriumok és muzeumok, a mezőgazdasági intézet, kórház, csillagvizsgáló torony és meteorologiai intézet. Van a városnak ezenkivül pedagogiai szemináriuma, a Stoy-féle nevelőintézete, tanszertára, különböző tudományos egyesülete és társasága. Az egykori erődítményekből néhány torony és egy kapu áll fönn: a vársáncok helyén faültetvények láthatók több tudósnak mellszobrával. A nagy piacon Frigyes János választónak, az egyetem alapítójának Draketől mintázott szobra áll. J.-ról az okiratok 1182. tesznek említést. 1672-90. a szász-jenai hercegségnek volt fővárosa. 1741. került Szász-Weimarhoz. Emlékezetes J. az 1806 okt. 14-én itt vivott csatáról, amelyben Napoleon hadai a Ferdinánd braunschweigi herceg vezérlete alatt álló porosz-szász sereget teljesen tönkre verték. V. ö. Günther, J. u die Umgegend (1857); Biedermann, Die Universität J. (1858); Ortloff, J. u. Umgegend (1876); Martin, Urkundenbuch der Stadt J. (1888); Ritter, Führer durch J. u. Umgegend 81892).
