Jellinek,
Jellinek, 1. Arthur, jogtudós és iró, született Budapesten 1851 márc. 15. Tanult Budapesten, Bécsben. 1875. avatták doktorrá. Ügyvédi oklevelet 1876. kapott és azóta gyakorló ügyvéd Budapesten. A jogirodalomban, valamint a jogászegylet működésében élénk részt vett. Számos szakcikken kivül, amelyek a Themis, Jogtudományi Közlöny és az Ügyvédek Lapjá-ban jelentek meg, jogirodalmi munkái a következők: Katonai büntetőjog és katonai eskü (2884); A büntető biróságok szervezete és hatósági köre (1883); Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött (1882); Feles föld (1886); A magyar magánjogi mai érvényében (1886); Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t.-c. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz (1888); A mentelmi jog (1890). Mint publicista közjogi tárgyu cikkeket irt a pesti naplóban és a pester Lloydban. 1887. szabadelvü programmal képviselővé választatott. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügyi bizottságban tevékeny részt vesz. A birói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban. Elkészítette a kuriai biráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítési munkáiban részt vett s kidolgozta annak általános indokolását, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; résztvett a házassági eljárás előkészítésében.
2. J. Henrik (haraszti), a budapesti közuti vaspálya társaság igazgatója, J. Mór fia, szül. Pesten 1853 dec. 22. Tanulmányai végezte után az atyja igazgatósága alatt álló közuti vaspályatársaság szolgálatába lépett, hol csakhamar a titkári állásig vitte föl. Atyja halála után (1883) a társaság igazgatósága őt emelte a vezérigazgatói állásra. A külföldön tett beható tanulmányok után a budapesti közuti vasuti hálózat megfelelő kiterjesztése, főleg pedig a fővárosnak a közeli községekkel helyi érdekü vasutakkal való összekapcsolása körül sokat buzgólkodott; ő kezdeményezte a budapest-soroksár-haraszti és a budapest-szentendrei vicinális vasutakat. Ez érdemei jutalmául lapta a királytól a magyar nemességet. A közügyek terén is sokat buzgólkodott, elnöke a kereskedelmi csarnoknak,a budapesti kerületi betegsegélyező pénztárnak s e minőségében a hazai kerületi betegsegélyező pénztárak 1894. tartott országos értekezletének is elnöke volt.
3. J. Mór, nemzetgazda, szül. Magyar-Brodban 1823., megh. Budapesten 1883 jun. 13. Tanult a prágai és lipcsei egyetemeken. Az 1848-iki osztrák forradalmi mozgalmakban élénk részt vett s azok előmozdítására Brünnben, később Kremsben szabadelvü lapot alapított; bátyja, dr. Jellinek Armin utján, kit Blum s Messenhauserrel együtt halálra itéltek, összeköttetésben állott a bécsi forradalom intézőivel; az ötvenes évek elején Pestre jött s itt a közigazgatási irodalommal foglalkozott. Majd nagykereskedést nyitott, elnöke volt a gabonacsarnoknak s e minőségében ő kezdeményezte a mai tőzsdebiróság létesítését. A Hon hasábjain nagy és sikeres mozgalmat indított a kereskedelem magyarosítása érdekében; szakszerü tanulmányokat irt a gabonaárakról, az országos statisztika szervezéséről, melyek - mint több más közérdekü tanulmánya - a magy. tud. akadémia akkori évkönyveiben jelentek meg. 1864. kezdeményezte a lóvonatu vasutat s ez időtől kezdve minden tevékenységét ennek szentelte; ő lett a vasut vezérigazgatója s nagy buzgalommal igyekezett annak érdekeit fejleszteni. Fiai: Henrik, Artur és Lajos.
