Jefferson
Jefferson Tamás, az É.-amerikai Egyesült-Államok 3-ik elnöke, szül. Shadwellben, Virginia államában 1743 április 2., megh. Monticellóban 1826 jul. 4. Jogot végzett és 1769. tagja lett Virginia törvényhozó testületének. A szabadságharc idejében Virginia helytartója és két éven át a kongresszus tagja volt; ekkor fogalmazta az 1776 ju. 4. függetlenségi nyilatkozatot. 1779-81. Virginia kormányzója, 1785 óta pedig az uniónak párisi követje volt. 1789. visszatért hazájába és megalapítója lett az amerikai demokráciának és egyuttal az egyes államok autonomiáját a központi hatalom ellen megvédte (l. Hamilton Sándor). 1792. államtitkára lett az ujonnan átalakított szövetségi kormánynak. Mint ilyen jelentést tett a kongresszusnak a mérték-, súly- és pénzegységről, előmozdította a halászatot, a külfölddel való kereskedelmet, és elrendelte a gyermekek ojtását. 1794-97. visszavonultan élt birtokán; 1797. alelnökké, 1801. pedig Ádám helyébe elnökké választották, mely állásban 1805. is megmaradt, 1809. azonban nem engedte magát harmadszor megválasztani. Mint elnök megszerezte Louisianát Franciaországtól és hathatósan megvédelmezte az ifju köztársaságnak jogait Angolország követelései ellen. I. Napoleonnak szárazföldi zárával és Anglia megtorló rendszabályaival szemben általános embargót rendelt, ami azonban Amerikának többet ártott, mint a franciáknak. 1809 óta birtokán a tudománynak élt, de vendégszeretete következtében oly szorult anyagi helyzetbe jutott, hogy Virginia törvényhozó testületének engedelmével, birtokát kisorsolni volt kénytelen.1814. pedig becses könyvtárát adta el a kongresszusnak. Összegyüjtött műveit Washington A. W. rendezte sajtó alá 9 köt.-ben The writings of Th. J. (1853-55), emlékiratait és levelezését pedig Randolph adta ki (4 köt.). Említésre méltók a következők: A virginiai törvénykönyv átdolgozása (1779); Észrevételek Virginiáról (1781); Egy alapalkotmány tervezete (1783); Manuel of parliamentary practice (uj kiad. 1840); A négerek szellemi tehetsége; A haza függetlensége. Élte alkonyán angolra fordítá Destutt de Tracynak Commentaire sur Montesquieu cimü művét. Életrajzát Tucker (Filadelfia 1837, 2 köt.); Randall (New-York 1859,3 köt.); Parton (Boston 1874) és Morse (1886) irták meg. V. ö. Adams H., History of the United States during teh administration of Th. J. and J. Madison (New-York 1889-90, 9. köt.).
